Háromdimenziós digitális másolatok készülnek középkori leletekből
2023. december 12.
November végén kezdődött el az a rendkívül izgalmas folyamat, amelynek keretében a várnegyed középkori leleteit, maradványait csúcstechnológiás módszerrel digitalizálják. A munkálatok során háromdimenziós szkennelést alkalmaznak, amely lehetővé teszi a valós tárgyakkal szinte mindenben megegyező digitális másolat kialakítását. Az eljárás mérési pontossága 1 mikrométer, azaz 1 milliméter ezredrésze.
A digitalizálás a műtárgyak megőrzésének, dokumentálásának fontos eszköze, ezért a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény komplex digitalizációs programot dolgozott ki a várnegyedből származó leletek megörökítésére. Ennek első lépése a középkori kőfaragványok szkennelése. Az eljárást a Laczkó Dezső Múzeummal közösen végzik, mivel mindkét intézmény őriz Várhegyről származó leleteket. A dokumentálás mellett cél, hogy a maradványokat részletesebben is megismerjék.
A csúcstechnológiás módszert már a világ több múzeumában is használták – többek közt a párizsi Louvre szinte minden műtárgyát ezzel az eljárással digitalizálták. A különleges megoldás nagyon pontos másolatok készítésére alkalmas. Az optikai felületszkennerek akár tízmillió pontot is lefényképeznek az érintett tárgyról, az így rögzített pontok pedig mindössze néhány századmilliméterre vannak egymástól – ez akkora távolság, mint például egy 3-4 századmilliméter vastag világosbarna hajszál. A lenyűgöző pontosság mellett az eljárás során színeket is lehet rögzíteni.
A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Laczkó Dezső Múzeum által kezdeményezett folyamat november végén indult el. Az elsők között a Gizella Kápolna hevederívének egy darabját szkennelték be. A folyamat minden pillanata izgalommal teli, hiszen egy ilyen volumenű faragott, festett kőről rengeteg új információ megtudható az eljárás révén, így kiderülhet például, hogy hányszor és hol használták fel az elmúlt évszázadokban és milyen festésrétegek kerültek a felületére. A Gizella Kápolna Árpád-kori művészetünk kiemelkedő emléke, ezért minden olyan információ rendkívül hasznos, ami az eddigi tudásunkat bővíti.
A várnegyedben talált régészeti leletekből a Biró-Giczey Házban továbbra is elérhető a kiállítás (sőt 2024-ben is látogatható lesz). A Work in Progress 2023 keretében pedig a vársétákon többek között a Gizella Kápolnába is betekinthetnek az érdeklődők. A Veszprémi Főegyházmegye különleges programja a jelenlegi formájában december 30-ig látogatható, 2024-ben pedig megújult tartalommal várja az érdeklődőket.
A veszprémi leletek 3D digitalizációját az Alap Inspektor Méréstechnikai és Minőségügyi Kft. végzi. Az eljárás három lépésből áll: az adatrögzítés, a pontfelhő feldolgozása és a 3D modell létrehozása. A 3D szkennerek lézersugarakat vagy más fényforrásokat használnak a tárgyak felületének rögzítéséhez. Ezeknek a sugaraknak a visszaverődéséből keletkeznek a pontok, amelyeket a szkenner térbeli koordinátákként rögzít. A pontfelhő feldolgozás során a szoftverek összekötik ezeket a pontokat, így folyamatos felületeket hoznak létre. Végül, a matematikai algoritmusok – mint például a háromszögelés – révén létrejön a háromdimenziós modell, amely hűen reprezentálja az eredeti objektumot.
Kapcsolódó cikkek
- Mit lehet kihozni egy régi emlékből?
- Magyar innováció segítségével élhet teljes életet Virág
- Innovatív technológia forradalmasítja a 3D mérést
- 3D nyomtatás és 3D szkennelés konferencia Szegeden és Veszprémben
- Azon dolgozik egy magyar, hogy mudi, puli és border collie LEGO figura is készüljön
- 3D modellezés, robotika, VR a pedagógusképzésben az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán
- Robotikai eszközök teszik biztonságosabbá a 3D-s gyártási folyamatokat
- Lehet-e a CAD-modell az Ipar 4.0 jövője?
- A magyarok több mint 41 százalékának még mindig gondot okoz a papíralapú dokumentáció
- A dokumentumok kezelése mindennapos frusztráció az irodában