Kifejtette, hogy Magyarországon jelenleg a debreceni, a szegedi és a pécsi tudományegyetemeken van szuperszámítógép. Ezek számítási kapacitása a jelenlegi 53-ról 230 teraflop/secundumra, adattárolási kapacitásuk pedig 2 petabyte-ról 7-re emelkedik. Hozzátette, hogy az összes felhasználásra jogosult személy, tehát minden hazai egyetemi, akadémiai és intézeti kutató továbbra is ingyen használhatja a szuperszámítástechnika-infrastruktúrát.
 

A NIIF által koordinált projekt keretében európai uniós forrásból korszerĹąsítik az intézet budapesti székhelyén, valamint a Debrecenben található két szuperszámítógépet. Utóbbi fejlesztése tavaly decemberben elindult, míg a fővárosi beruházás az elkövetkező napokban kezdődhet meg.
 

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: Magyarország arra vállalt kötelezettséget az elmúlt években, hogy termelő, szolgáltató központtá váljon a régióban. Ebben a folyamatban számos vállalat és intézmény döntött úgy, hogy ide helyezi gyártási, szolgáltatási kapacitásait. Hozzátette: az ország kiemelten támogatja az olyan megoldásokat, amelyek révén nemcsak termelési, hanem kutatás-fejlesztési beruházás is megvalósul, ennek azonban feltétele az is, hogy megfelelő minőségĹą és kapacitású infrastruktúra álljon rendelkezésre. Az államtitkár szerint a magyar kutatók világszínvonalú tudása csak a megfelelő és folyton fejlődő technikai környezet biztosításával kamatoztatható.
 

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kifejtette, hogy ma már a tudomány szinte minden szakterületén olyan számítástechnikai igények jelennek meg, amire ő maga fizikusként még tíz-húsz évvel ezelőtt sem gondolt volna. Véleménye szerint a szuperszámítástechnikai rendszerek rendelkezésre állása nélkülözhetetlen a kutatási intézmények versenyképességéhez.
 

A sajtótájékoztató háttéranyaga szerint Magyarországon 14 éve mĹąködik szuperszámítástechnikai rendszer, amelynek mĹąködtetését és fejlesztését a NIIF végzi. A szuperszámítógép szolgáltatás tudományos számítási feladatok futtatására, valamint tudományos célú adattárolásra szolgál.
 

A "Szuperszámítástechnika (HPC) a felsőoktatásban" címet viselő fejlesztés 2013. július 1-jén indult és a tervek szerint 2014. december 31-én zárul. Az infrastruktúra-fejlesztés erősíti Magyarország pozícióját a világ kutatás-fejlesztési rangsorában és hozzájárul az ország versenyképességének növeléséhez.  A beruházás jelentős eszközt ad a hazai felsőoktatás és kutatás szereplői számára új tudományos értékek, eredmények előállítására. Segíti továbbá az ipar és a felsőoktatás közötti együttmĹąködést, támogatja a közös kutatási és fejlesztési projekteket.
 

A fejlesztés összhangban áll az Európai Unió elosztott számítási és adattárolási (szuperszámítástechnikai) infrastruktúra fejlesztéseivel és illeszkedik a Horizont 2020 uniós fejlesztési program legfontosabb céljaihoz. 
 

Az országos kiemelt projektet nagyobb részben az Európai Unió, kisebb részben pedig az Innovációs Alap finanszírozza.