Az Informatikai Civil Fórum a távközlésről

A szélessávú internet elterjedése ugyanolyan fontos, mint az autópályák építése - közölte Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) politikai államtitkára az Informatikai Civil Fórumon kedden Budapesten.
A politikai államtitkár a civil szervezetekkel történő párbeszéd jegyében a készülő új hírközlési törvény kapcsán elmondta: az IHM egyik legfontosabb célja, hogy a módosuló törvény teljes egészében megfeleljen az európai uniós jognak, emellett folyamatos árcsökkenés menjen végbe a magyar piacon.


Hozzátette: az árcsökkenés nem következik be hirtelen és nem lesz drasztikus, de a cél az, hogy a magyarországi árszínvonal az európai középmezőnynek megfelelő legyen.


Csepeli György leszögezte, az árcsökkenés nem mehet úgy végbe, hogy a szolgáltatások színvonala mérséklődjön.


A politikai államtitkár ezen túlmenően a célok között megemlítette a fogyasztók védelmét a visszaélésekkel szemben, valamint a távközlési szolgáltatók közötti nagyobb verseny kialakulását.


Pataki Dániel, a tárca helyettes államtitkára a fórum résztvevői előtt kifejtette: az Európai Unió alapvetően két ponton kritizálja a jelenlegi hírközlési törvényt. Egyrészt Brüsszel a távközlési szolgáltatók közötti összekapcsolási díjakat túlságosan magasnak tartja: éppen ezért a tárcának az a célja, hogy a vezetékes végződtetésű díjak már viszonylag rövid időn belül az uniós átlagárra mérséklődjenek.


Az unió másik kritikája az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban fogalmazódik meg: Brüsszel úgy véli, hogy ezt a szolgáltatást nem csak a szociálisan rászorulók kapják meg, s a konstrukció jórészt a vezetékes szolgáltatások támogatását jelenti más szolgáltatók által.


Pataki Dániel az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatban elmondta: a minisztérium célja az, hogy bárki számára, bárhol, az előírt minőségi szinten elérhető áron legyen megvásárolható ez a szolgáltatás, ám csak az kapja, aki valóban rászorul. Hozzátette: az új törvény szerint az egyetemes szolgáltatás technológiasemleges lesz, s nem csak vezetékes vonalon, hanem mobiltelefonon keresztül is hozzá lehet jutni.


A helyettes államtitkár elmondta, hogy javítani szeretnék a Hírközlési Felügyelet, illetve a Hírközlési Döntőbizottság működését is oly módon, hogy egyre inkább versenyhatósági szerepet töltsenek be.


A fórumon a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom képviselője elmondta, hogy a kormánynak minden törvényi és hatósági eszköze megvan arra, hogy segítse Magyarországon az internet széles körű elterjedését. A mozgalom egyebek mellett azt szeretné, ha hagyományos telefonvonalon (dial-up) már havi 3000 forintért 100 órát lehetne internetezni, a szélessávú internet árát pedig havi 7500 forintban maximálnák.


A Magyar Teleház Szövetség képviselője felszólalásában elmondta, szeretnék elérni, hogy a szociális támogatás a közösségi hozzáférésre is vonatkozzon, s így a közösségi elérés is kerüljön be az egyetemes szolgáltatási lehetőségek közé.


A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség illetékese úgy vélte, hogy az új hírközlési törvénynek technológia-semlegesnek kell lennie, s kérte, hogy a kábeltelevíziós cégek se maradjanak ki az internetszolgáltatás támogatási rendszeréből. A szövetség illetékese kérte azt is, hogy a kábeltévés cégeknek ne kelljen az egyetemes távközlési alapba befizetniük árbevételük egy százalékát, mivel így ezek a cégek gyakorlatilag most anélkül támogatják a távközlési szolgáltatókat, hogy részesülnének az alap pénzéből.


Csepeli György a hozzászólásokra reagálva közölte: egyetért azzal, hogy technológia-semleges legyen az új szabályozás. Hozzátette: igazságtalan, hogy a szélessávú hozzáférést most nem támogatja az állam, ezért ezen változtatni kívánnak.


Pataki Dániel hozzátette: már dolgoznak a szélessávú internetezés támogatásán, ám egyelőre még nem dőlt el, hogy melyik lesz e tekintetben a legjobb támogatási konstrukció. Közölte: bízik benne, hogy heteken belül napvilágot lát a szélessávú támogatási rendszer.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció