Food innovation, avagy ellenséget muszáj találni…

Félelem nélkül nem lehet megújulni, mert aki túl kényelmes, az nem töri a fejét azon, hogy miként tudjon kevesebbet éhezni vagy jobban élni. Ezt tudjuk Andy Grove óta, paranoiásnak kell lenni ahhoz, hogy túléljünk. Ja és ha a gluten free, farm to table, organikus, vegetáriánus, kizárólag cage free, antibiotikum-mentes húst fogyasztó, jógázás és fair trade-életű szilícium völgyi Stanford-on tanító professzornak már igazából nincs mitől aggódnia, akkor kreálni kell egy ellenséget.

Persze új ősellenséget kreálni nem könnyű: az oroszok szegények az amerikai GDP kis töredékét tudják csak előállítani, és ráadásul Olaszország már többet tud termelni, mint ők. Putyin szegény tehát nem valami komoly ellenség... A globális felmelegedéstől már fuldokolnia kellene az emberiség felének, de még nem emelkedett a tenger akkorát, hogy Velencében vagy a brazil változatú Velencében, Parati-ban a turisták áradatai akárcsak csökkentek volna. Akkor jön az ebola, aminek embermilliókat kellene kipusztítania, de a szerencsétlen vírus csak a Congoban öldököl, és könnyen karanténba zárható néhány falu lezárásával (ja kérem, ahol utak sincsenek ott hogyan tudjon a szerencsétlen gyilkos vírus terjedni?) Azután jött az AIDS, na de már nemcsak kezelhető, védőoltás is kapható... Akkor beköszöntött a nagy félelem Kínától, viszont az elmúlt pár évben a gazdasága annyira lelassult, hogy a teljesen hitelre épített növekedés lassan kifut a tőkéből.... Akkor féljünk a GMO-tól, amikor az étel növényi alapanyagait mesterségesen teszik jobbá, táplálóbbá (régebben nemesítésnek hívták ezt, és szépen lassan, vetéssel aratással történt) - ezzel meg az a baj, hogy évtizedek óta egyetlen beteget sem sikerült produkálni...

 

 

Nade akkor jött Trump. Ő majd felrobbantja a világot és rosszabb Hitlernél. Hát erről a katasztrófáról is kiderült, hogy kamu: már két éve élünk a világvégében, akkora jólétben amire eddig még nem volt példa, ráadásul új háborút sem kezdett az elnök, hanem a korábbiakat próbálná befejezni, már ez a félelem sem működik igazán (mert ugye a Trump-utálóknak azért kell most támadni őt, mert békét akar - és ezek ugyanazok a figurák, akik attól reszkettek egészen mostanáig, hogy minden héten majd lebombáz valakit az őrült...)

 

Kezdünk kifutni a félelmekből, a katasztrófákból errefelé az Újvilágban legalábbis - és mintha arra korlátozódna a kevésbe fejlett világ katasztrófaihoz a kapcsolat, hogy AIDS oltásokat kezdenek a Bill Gates alapítványának az orvosai, vagy segítenek egy cunami jelzőrendszert építeni (amit a helyiek pillanatok alatt ellopnak sajnos)...

 

Akkor mit csinál a valamire való Szilícium völgyi vállalkozó? Kitalál egyet - ami szépen illeszkedik a még meglevő depressziós félelemrendszerekbe a fejekben, szóval nem teljesen új. Adjuk ehhez hozzá a kötelező nagyban gondolkodást, és megvan a receptje a világ legfontosabb cégének, az Impossible -nak.

 

 

Nem elírás kéremszépen, a saját fülemmel hallottam, hogy Pat Brown szerényen megjegyezte, hogy a legfontosabb technológiai cég a világon ma az övé. És ezt a kapitalisták meg is vették, többek között a Tomasek szingapúri óriás-alap, akik nem félnek az élelmiszeripari innovációtól. Emellett Khosla, a legendás befektető, és a Horizon Ventures, valamint Bill Gates a társbefektetők.

 

Mit csinál ez a cég? Hamburgereket. Nem a tipikus geek-cég, ámbár Szilícium völgy közepén, Redwood City-ben működik az Impossible Foods, 300 alkalmazottal, nagyon erős stanfordi tudományos pedigrével. Az orvosi kar biokémikusa AIDS génkutatásból ugrott át a "világ legnagyobb katasztrófájának" a megoldására - és kiépítette a tudományos íz archívumot, amúgy mellesleg, ami katasztrófa ide vagy oda, nagyon kellemes történet már magában is, félelmek nélkül is... Mert megoldották a hús íz különlegességének a talányát: a "heme" nevű vegyület a hemoglobin nem protein részét képezi mind a növényi, mind az állati szervezetekben - és ők ezt a szója fermentálásával (patentjeik is vannak a folyamatról, természetesen) állítják elő, hogy megoszthassak egy titkot.

 

Mi ez az óriási katasztrófa? A tehén. Ez sem elírás: az USA termőföldjeinek 40% a szarvasmarhák legeltetésével, tartásával, etetésével terhelődik - ami a steak- és hamburger kedvelő cowboy hagyományoknak igencsak megfelel. Brown professzor feltalálta a valóban jóízű, kizárólag növényi anyagokból laborban összekevert hamburgert (és persze a tatár beefstaeket, és mellesleg vagy féltucat más, leginkbb mexikói konyhához tartozó fogást.)

 

A világmegmentést úgy gondolják, hogy kiiktatják a marhákat az élelmiszeriparból úgy, hogy ne kelljen az ízekben kompromisszumot kötni. Valóban, a hamburgerüket nehéz megkülönböztetni az átlag igazi hamburgertől, esetleg annyiban, hogy nem annyira zsíros. Már ötezer étteremnél többen kapható a termékük, köztük a fast food, olyan klasszikusában, mint a White Castle-ben, ami a legzsírosabb hamburgereket árulja - a másnapos las vegas-i geek-ek nagy örömére. Persze a marhahús csak az első lépés: már több sajtot állítanak elő az ízlaborukban, és dolgoznak a sertés- és csirke fogásokon is.

 

Ezzel új kategória indult be a CES-en: a food innovation. Kémikusok leutánozzák és egészségesebbé teszik a szeretett és kellemes ízeket. Ahogy a Napa völgy borai is egy tudományos rendszer részei, nem sok százados hagyományok, hanem hatékony, modern módszerek eredményei, úgy ezek az étel készítők, nagynevű séf szövetségeseikkel együttműködve, egy másik gordiuszi csomót döntöttek meg.

 

Ez a történet aláhúzza azt az egyszerű leckét, hogy a CES az már innovációról szól leginkább, területtől függetlenül- és azt is láthatjuk, hogy nemcsak a Marsutazáshoz kell új élelmiszeripari megoldás, hanem a legnépszerűbb tömegtermékhez is lehet technológiát csatolni. Ugyanaz az íz, nulla koleszterinnel - lehet egészségesen is ugyanolyan jót kajálni! Reszkessetek tehénkék! Remélhetőleg a 12,000 hamburger, amit kiosztanak a CES-en ízleni fog mindenkinek.

 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció