Ma már egyre több néven ismert a nátrium-glutamát élelmiszer adalékanyag. Az Ecolounge tolmácsolásában lássuk, miért káros az egészségünkre, és hogyan kerülhetjük el!

Mit érdemes tudni a nátrium-glutamátról? Neve alapján mesterséges adalékanyagnak tĹąnik, de vajon mi rejtőzik mögötte? Mennyire veszélyes és mérgező ránk nézve? Milyen formában találkozhatunk vele a mindennapok során? Nézzük, mit ír róla az Ecolounge!

Természetes? Mesterséges?

A nátrium-glutamát (más néven E-621, avagy mononátrium-glutamát - MSG) a glutaminsav nátriummal alkotott sója. Ez az élelmiszeriparban egyik leggyakrabban alkalmazott adalékanyag, az általa keltett íznek külön nevet is adtak: umami (amely az édes,a  sós, a keserĹą és a savanyú mellett az ötödik alapíz).

Évezredekig természetes formájában használták az ázsiai konyhában, mígnem 1908-ban a japán Kikunae Ikeda izolálta a tengeri hínárban megtalálható glutamátot. Ikeda hamarosan nátrium-glutamátként kezdte forgalmazni az immár cseppet sem természetes ízfokozó - tiszta állapotában fehér, kristályos port alkotó - anyagot. Nem kellett sokat várni, és a nyugati élelmiszergyártók is meglátták benne a "jolly joker"-t, amely tökéletes az egyébként ízetlen ételek finomabbá tételére, ráadásul még olcsó is.

A nátrium-glutamátot ma már nagy mennyiségben, általában keményítőből, cukornádból, cukorrépából vagy melaszból, erjesztés útján állítják elő, évi körülbelül másfél millió tonnát használva fel belőle. Legnagyobb mennyiségben hústartalmú vagy" húsízĹą" élelmiszerekben fordul elő (pácolt húsok, felvágottak), de más ízek kiemelésére, erősítésére is alkalmazzák, így "találkozhatunk" vele leveskockákban, mártásokban, konzervekben, sós snack-ekben, fĹąszerkeverékekben - vagyis szinte minden feldolgozott, előrecsomagolt ételben.

Mérgező? Veszélytelen?

Ami biztosnak látszik, az az, hogy függőséget okoz, hiszen közvetlenül az agyra hat, mondhatni "idegméreg"(neurotoxin), károsíthatja az agysejteket, továbbá például az agyalapi mirigy által irányított funkciókat is. Ízfokozó hatását pedig az ízlelőbimbók stimulálásával éri el. (Nem véletlenül nehéz abbahagyni a chipsevést, ha valaki már nekikezdett, és nem véletlenül tĹąnik íztelennek a zöldség-gyümölcs...)

A fogyasztásával a legegyértelmĹąbben összefüggő tünetegyüttes az úgynevezett kínai étterem szindróma, amely fejfájással, hányingerrel és jellegzetes allergiás reakciókkal - mint kiütés, bőrpír, orrfolyás - jár az arra érzékenyeknél. Az érzékenység természetesen egyéni sajátosságok és a bevitt mennyiség függvényében változik. A becslések szerint egyébként egy átlagos amerikai napi fél grammot, míg egy japán vagy koreai 1,5-10 grammot fogyaszt el a nátrium-glutamátból. Egy 2011-es, 10 ezer kínai ember egészségét végigkövető kutatás ráadásul arra a megállapításra jutott, hogy az MSG fogyasztása még a derékbőséget is növeli, amely a túlsúly lerakódásának legkedvezőtlenebb módja. Ám "a szakemberek úgy vélik, több más összetevővel együtt járulhat hozzá a nátrium-glutamát ahhoz, hogy az étvágyat szabályozó és az anyagcserét befolyásoló leptin hormonból mennyi képződik".

Vajon mennyire ajánlják vagy tiltják fogyasztását? A cikk folytatása az Ecolounge-on olvasható.