Egy hazai szervezet álmai egy másik kontinensen, mégis itthon, Európa szívében. Nem kis célt tĹąztek ki ők maguk elé, azonban már látszik a fény az alagút végén, méghozzá egyre jobban. De vajon hogyan jön a képbe Kína? A kulcs a „tudástranszfer”, egy izgalmas, sokrétĹą projekt keretében.

Az OkosRégió Innovációs Klaszter menedzserével, Sárkány Mártával és a projekt igazgatójával, Allaga Tamással beszélgettem az eddig elért eredményekről és a további tervekről. 

Az OkosRégió Innovációs Klaszter már közel két éve töretlenül küzd azért, hogy összefogja a különféle piaci szereplőket, és olyan közösséget alakítson ki, amelynek tagjai kooperációra törekedve fokozzák innovációs teljesítményüket és versenyképességüket. Az új technológiák, termékek fejlesztése, valamint a partnerkapcsolatok kialakítása is a klaszter operatív céljai közé tartozik, de a legfontosabb, hogy mindezt összefogva egymással és különféle szervezetekkel együtt valósítsák meg.

Amikor először találkoztam Allaga Tamással, szinte rögtön felvillanyozott a téma, hiszen ez a két éve mĹąködő szervezet egyenesen Kínát vette célba, méghozzá nem is akármiért. Az első kínai út alatt fogalmazódott meg a cél: „tudástranszfer”.

Hogy mit is takar ez valójában? Nem kell semmi bonyolultra gondolni: a tudás átadása, méghozzá elméleti és főként gyakorlati formában. A cél a diplomások továbbképzése tapasztalatszerzés útján, szemléletformálás, a világnézet tágítása.

„2011 tavaszán alapítottunk meg az Okosrégió Innovációs Klasztert és 2011 novemberében voltunk először Kínában egy üzleti delegációs úton a kínai kormány meghívásából” – mesélte Allaga Tamás, a projekt igazgatója.

„A klasztertagjaink jelentős többsége valamilyen kapcsolatban áll Kínával 5-10 éve – onnan szereznek be vagy ott vannak kapcsolataik. Ráadásul a legtöbb klasztertagunk valamilyen innovációval vagy kutatással rendelkezik a gazdaság számtalan területén (a mezőgazdaságtól az IT szektoron át az autógyártásig).”

A kínai kapcsolat tehát szerencsére adott volt, vagyis a jó alapra már „csak” építeni kellett. Viszont ez az igazán nagy falat. Ráadásul több ezer kilométer, teljesen más kultúra, más szokások, nyelv és munkamorál. „Egy szakmai gyakornok csereprogram keretén belül hívtunk egy végzős kínai nemzetközi kommunikációs szakon végzett lányt, és vele közösen fogalmazódott meg a projekt alapötlete” – mesélte Tamás, miközben arról faggattam, hogyan is lehet egy ilyen léptékĹą projektnek nekirugaszkodni.

Amikor Tamás és Sárkány Márta, klasztermenedzser mesélt a közös találkozásokról, tervekről, folyamatokról, akkor értettem meg igazán, hogy mennyi energiát fektettek már a projektbe, mennyi munkán vannak túl, mégis olyan messzinek tĹąnik még a kitĹązött cél. De talán jobb is az ösvényen keresztül felmenni a várba, mint a sziklafalon felkapaszkodva, ahogy szinte bármelyik pillanatban a mélybe zuhanhatunk.

Sárkány Márta (középen) és Allaga Tamás (jobbra)

Az ötlettől a projektig 

„Mi azért mentünk ki – mindenki Kína felé fordult, keleti nyitás – olyan lehetőségeket néztük, ami a klaszter számára előnyös lehet. Arra voltunk kíváncsiak, milyen innovációkat tudnánk eladni, milyen üzleti lehetőségeket tudnánk összehozni. Ez alatt az út alatt fogalmazódott meg bennünk, hogy Kína a világ gyárává változott, amire pedig nagy szükségük van, az a tudás, innováció és fejlesztés” – fejtette ki Tamás.

Az alapgondolat kipattanása óta sok minden történt: tervek szövődtek, kezdeményezések indultak. Partnerekkel vették fel a kapcsolatot, felmérték mire lenne igény. Tamás elmesélte, hogy piackutatást végeztek azért, hogy kiderüljön, mit tartanak hasznosnak, fontosnak a kínai fiatalok. 

Az eredmények szerint főleg a rövid kurzusok a befutók. Ez alapján állt össze egy kép, miszerint a fiatalok számára két hónap lenne az ideális idő, amit itt töltenének, ennek első felében lenne az elméleti másik felében pedig a gyakorlati fejtágítás. Vagyis személyesen látogatnak el a vállalatokhoz, bekapcsolódhatnak, aktívan részt vehetnek a munkában.  

Hogyan lehet őket megfogni? 

Vajon miért éri meg nekik hozzánk jönni? Tesszük fel a kérdést mi, magyarok, akiknek az egész ország lakossága akkora, mint náluk egy nagyobb városé. És a válasz pont ebben a mondatban rejlik: ott ők csak egynek számítanak a több millió egyetemistából, nem tudnak kiemelkedni, hiába tanulnak, akad még számos vetélytárs, nagyobb tapasztalattal rendelkezők. És bár nálunk is probléma a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési kérdése, ott ez hatványozottan felerősödik.

Számukra nem az USA, hanem Európa a vérkeringés. „Európaként hirdetjük magunkat, gyere Európa szívébe” – mesélte Tamás, aki azt is kifejtette, hogy majdnem minden kurzus további három országba is eljuttatja őket, főként a közép-európai régióban, de például szaporodás és biológiai kurzus esetében Spanyolországba tudnak menni egy bio kecskefarmra.

„Az itthoni egyetemek ott nem olyan ismertek, azért próbáltuk a kurzusokat világszinten ismert cégekkel, fejlesztőkkel kiegészíteni (pl. Audi), hogy ennek nagyobb fajsúlya legyen” – egészítette ki Márta, aki szerint egységesen a magyar egyetemeknek kell brandet építeni.

A képen (balra) Sárkány Márta látható – kínai lányok körében

Tamás arra is kitért, hogy a különböző kurzusok olyan témák köré csoportosulnak főként, amik jelenleg Ázsiában nagyon felkapottak: például a földrengésbiztos építészet, egészségügy, élelmiszerbiztonság, legfrissebb IT trendek. Másrészt olyan programot állítottak össze, amiben Magyarország a világszínvonalat tudja képviselni.

Mivel gazdagodnak a kurzusok végén? 

Oklevelet kapnak, valamint egy ajánlólevelet is. Kínában számukra az egyetlen kitörési lehetőség a tanulás, az a fontos számukra, hogy minél több papírt szerezzenek meg. Amiért jelentkeznek tehát, az a certifikáció. Minden kurzust versennyel zárnak, amit az egyetem értékel, és a részt vevő cégek vezetősége – ők hitelesítik azt is, hogy a jelentkező valóban megfelelt az elvárásoknak.

A másik fontos része a képzésnek a tapasztalatszerzés. A kéthónapos kurzusok alatt egy teljes hónapot adott cégeknél töltenek, így, amit elméletben megtanultak, a gyakorlatban is kamatoztathatják. 

Egy, két, hár’ - Kína

Az első pilot program nyár végén, ősz elején indul, ez egy hónapos lesz. Ez további lehetőségeket, ötleteket is felvethet majd, több kvv bevonását eredményezheti, valamint kiderül, milyen kurzusokra mutatkozik valós igény. Tervek között szerepel ugyanis, hogy rövidebb kurzusok is indulnának az aktív üzletemberek számára, akik csak rövidebb időt tudnak munkahelyüktől távol tölteni. Azonban mindez akkor körvonalazódik majd igazán, amikor eldördül a rajtpisztoly.