Nikon CoolPix A teszt – Rejtőzködő profiknak
2013. június 27.
Miközben egyesek a kompakt fényképezőgépek halálát vetítik elő az egyre több megapixelt fotózó okostelefonok mellett, a nagy gyártók a középkategóriás point & shoot modellek mellett prémium kompaktokat is a piacra dobnak. De miért érné meg bárkinek is kiadni 300 ezer forintot egy kompakt gépre? Tesztünkből kiderül!
Külcsín
Először kézbe véve a klasszikus fényképezőgépeket juttatja az ember eszébe a Nikon CoolPix A, mely tégla testével, a fogást egy bőrcsíkkal támogató elemével inkább tűnik retro masinának, mint egy csúcsgépnek. Persze a régies forma nem jelenti egyúttal azt is, hogy törné a kezünket a gép, sőt, észrevétlenül simul bele a kisebb, nagyobb mancsokba is, mely – mint a későbbiekben kiderül – fontos előnye a masinának.
Gombok, tekerők tekintetében nem kell szégyenkeznie a fényképezőnek, aki imád mindent kézzel beállítani, az már a tárcsák, navigáló gombok számából sejtheti, hogy itt nem csak a Landscape/Macro/Night vonalon lehet majd mozogni. A gép tetején egy funkcióválasztó biztosítja a koca fotósoknak a teljesen automata fotózás minél könnyebb elérését, mellette az exponáló gomb és egy tárcsa kapott helyett. Két oldalt a szokásos csatlakozók (HDMI, USB, GPS) mellett a fókusz beállítását (Automata, Makró, Manuális) szolgáló kapcsoló található meg. Hátul a kijelző mellett egy forgatható, nyomkodható tárcsa szolgál a menüben való navigálás eszközeként, emellett 8 kisebb gomb szolgálja az egyes funkciók gyorsabb elérését, illetve egy elhúzható pöcökkel tudjuk a vakut elővarázsolni.
Szóval adott egy nem túl modern külső, számtalan tekergetni és nyomkodni való input eszköz, egy olyan kompakt gépen, amit még mindig nehéz hova tenni.
Csalódás, majd csodálkozás
A fényképező árcéduláját ismerve arra számítottam, hogy most megismerhetem az összes olyan trükköt, funkciót, kávéfőzőt lepipáló kunsztot, melyet csak bele lehet pakolni egy kompakt masinába. Aztán ahogy elkezdtem ismerkedni a CoolPix A-val, úgy kellett kihúznom a listámból az alapnak gondolt képességeket. Sem beépített GPS-t, sem Wifi-t nem rakott a Nikon a gépbe, így egyre kíváncsibbá kezdtem válni, hogy mire alapozzák ezt a magabiztosságot a fényképezővel kapcsolatban.
És aztán bekapcsoltam, várva a csodát, de csak még egy pofont kaptam. Akárhogy tekergettem az összes tekergetni valót a gépen, az optika egy helyben állt, nem mozdult, az opikai zoom semmi jelét nem mutatta. Odaadtam másoknak is, hátha bennem van a hiba, de ők sem tudták közelítésre bírni a készüléket.
Ebbe belenyugodva, elég értetlenül álltam a masina előtt. Itt van egy nagyszerűnek mondott kompakt fényképező, ami semmit nem tud csinálni. Hogy is van ez? Aztán elkezdtem arra az egy dologra használni, amit még tudott, és akkor mindent megértettem.
Fényképeket készíteni istenien lehet a CoolPix A-val. Megnyomod az exponáló gombot, esetleg állítgatsz tudásodnak megfelelően ezt-azt, és utána már csak azt várod, hogy a kis kijelzőn megjelenő csodákat egy nagyobb kijelzőn És kinyomtatva is élvezhesd. Ebben rejlik ennek a masinának az ereje!
A teszt a következő oldalon folytatódik!