Dr. Szász Károly, a PSZÁF elnöke, a konferencia nyitóelőadója szerint a szektor két fő céljának a transzparencia növelését és az életbiztosításon belül a kockázati jellegĹą termékek előtérbe helyezését kell tekinteni. A Felügyelet elnöke az iparággal való konstruktív együttmĹąködést szorgalmazta.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke hangsúlyozta a szektorsemleges megtakarítás-ösztönzés bevezetésének szükségességét, hiszen jelenleg azok, akiknek igazán szükségük lenne erre a motivációra, és a biztosításközvetítőkön kívül más csatorna nem éri el őket, azokat a jelenlegi kondíciók nagyon nehezen tudják rávenni a rendszeres, kisebb összegĹą megtakarításra.

A külföldi vezérigazgatói kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy a közép-kelet-európai régió országai mindenhol hasonló problémákkal küzdenek, ezek a gondok a jelenlegi üzleti modellből fakadnak, ezért paradigmaváltásra van szükség. A panel résztvevői több olyan dolgot is azonosítottak, amely a magyar piacon jól bevált, és érdemes lenne exportálni: példaként a MABISZ által összeállított Teljes Költségmutató (TKM) vagy a piaci közzététel rendszerét is említették. EgyöntetĹą vélemény szerint a biztosítóknak is modernizálniuk kell: valós idejĹą, mobil online ügyfélkapcsolatra van szükség, és aki nem tud ehhez alkalmazkodni, el fog bukni.

Kisbenedek Péter, az Allianz Hungária elnök-vezérigazgatója KGFB-ről szóló előadásában a jelenlegi, rekord alacsony díjszint okait elemezte és ennek jövőbeli lehetséges változásaira hívta fel a résztvevők figyelmét. A nem-életbiztosításokról rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői a jövőbeli innováció szükségességét emelték ki. Jövőbeli növekedési lehetőséget főleg a szakmai és egyéb felelősségbiztosításokban, és a komplexebb lakás- és gépjármĹą-biztosításokban láttak a résztvevők. A kárrendezés is kiemelt témaként szerepelt, hiszen a közelmúlt természeti katasztrófái ráirányították a szektor figyelmét a kárrendezés minőségének és gyorsaságának fontosságára; ezen kívül a direkt kárrendezés bevezetésének lehetősége is napirendre került.

Az életbiztosítási kerekasztal szereplői ismét kiemelték a paradigmaváltás szükségességét, és az értékesítők kulcsszerepét. Látszanak jelei annak, hogy – a korábbi tendenciát megtörve – megfelelő üzleti háttérrel nem csak a befektetéshez kötött, hanem a hagyományos, garantált szolgáltatású életbiztosítások eladása is életképes. Az egészségbiztosításban az összegbiztosításoktól a szolgáltatásbiztosítás irányába történő lassú eltolódásra számítanak a résztvevők.

Az értékesítési kerekasztal szereplői körüljárták az alkalmazott értékesítési csatornákat és lehetséges kombinációikat. Komoly igényként merült fel, hogy a növekvő transzparencia ne torkolljon kezelhetetlenül sok információ közlésének kötelezettségébe, illetve a termékek standardizációs törekvése továbbra is hagyjon teret az innovációnak és a piaci versenynek.

Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója előadásában a biztosítók helyzetét a tőkepiac szemszögéből taglalta, és bemutatta a biztosító-specifikus tranzakciók mozgatórugóit. A szakember szerint a Bázel 3 (bankokra vonatkozó tőkekövetelmény-rezsim) előírásai miatt a jövőben jó néhány banki hátterĹą csoport meg fog szabadulni biztosítási üzletágától. Dr. László Csaba, a KPMG szenior partnere és Pethő Balázs, a KPMG szenior menedzsere előadásukban külön kitértek egy új EU-direktívának köszönhetően megnyílt lehetőségre, amely az áfa-halmozódás elkerülésének feltételeit és lehetőségeit mutatta be. Hanák Gábor, a KPMG aktuárius igazgatója betekintést nyújtott a Szolvencia II elvek átültetése miatt szükséges magyar jogi változásokba, például a biztosítási törvény-változtatások tervezeteibe; és a folyamatra adott európai válaszokra. 

Marcel Schep, a holland KPMG szenior menedzsere és Gary Martin, a brit KPMG főtanácsadója ismertette a közönséggel a holland és a brit biztosítási piac alakulását a közvetítőkre vonatkozó megváltozott szabályok tükrében. E két európai piacon ugyanis 2013 januárja óta az életbiztosítások eladása során nyújtott tanácsadói szolgáltatásokért az ügyfél fizeti a biztosításközvetítőt, ellentétben a korábbi – és egyben a jelenlegi hazai – gyakorlattal, amikor jutalékot fizet a biztosító. A jutalékfizetéshez kapcsolódó fokozott transzparencia kialakítása a jövőben Magyarországon is kiemelt figyelmet kaphat.