Az NSA a PRISM fedőnevĹą program keretében, a titokban mĹąködő FISC végzései által felhatalmazva, terroristagyanús külföldi személyek internet-használatát figyeli meg. A gyakorlatra az NSA egyik szerződéses alkalmazottja, Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán derült fény.
 

A törvény által szigorú titoktartásra kötelezett Google álláspontja szerint a cégnek az alkotmány értelmében joga van ahhoz, hogy többet közölhessen a PRISM programban játszott szerepéről. Az internetes szolgáltató szóvivője szerint a Google régóta átláthatóságot követel, hogy a felhasználók jobban megérthessék, milyen mértékben kéri ki a kormányzat az adataikat.
 

A Google és más informatikai óriáscégek, így az Apple, a Microsoft és a Facebook azt kérvényezték a sajtóban a PRISM programról nemrég megjelent hírek nyomán, hogy közzétehessék a hozzájuk beérkezett adatszolgáltatási kérelmek számát. A múlt héten arra kaptak engedélyt, hogy összesített számokat tegyenek közzé azzal kapcsolatban, hogy a kormány nemzetbiztonsági és bĹąnügyi ügyekben együttesen hány alkalommal kereste meg őket.
 

Vagyis azt konkrétan és külön nem közölhették, hogy a titkosszolgálatoktól hány felkérést kaptak. Ráadásul az engedély csak egy féléves időszakra vonatkozik.
 

A Google korábban több adatot is közölt arról, hogy hányszor fordultak hozzá a kormány részéről, ám ezek a számok nem tartalmazták a titkos bírósági felhatalmazásával történt megkereséseket. Az cég szerint a számok összesített közlése "visszalépés" lenne a felhasználói számára.
 

"A Google hírneve és üzleti érdekei csorbát szenvedtek a médiában megjelent hamis vagy félrevezető értesülések miatt" - hangzott a cégnek a FISC-hez intézett nyílt folyamodványa.
 

Az üggyel kapcsolatban a cég jól értesült források szerint jó egy hete heves vitát folytat az amerikai igazságügyi minisztériummal.