Az a törvény, amely lehetővé teszi az amerikai kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyĹąjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi - közölte helyi idő szerint csütörtök éjjel James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója.

Clapper az amerikai The Washington Post és a brit The Guardian napilap internetes kiadásában megjelent cikkekre reagált, amely szerint az Egyesült Államok biztonsági szervei 9 vezető internetes szolgáltató szervereiről gyĹąjtöttek be e-maileket, chateket, fotókat, videókat és egyéb kommunikációs anyagokat.
 

Az amerikai kémfőnök "elítélendőnek" nevezte az internetes hírszerzési anyaggyĹąjtés leleplezését, a valamivel korábban a Verizon telekommunikációs cégen keresztül folytatott telefonhívások adatainak titkos megfigyeléséről szóló dokumentum kiszivárogtatásáról pedig azt állította, hogy az tartós és visszafordíthatatlan károkat okozott.

Amerikai hírszerző szervek széleskörĹą "adatbányászatot" végeztek a legnagyobb internetes szolgáltatók közé tartozó kilenc cégnél, aminek eredményeképpen magán e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok kerültek a birtokukba - közölte egy titkos dokumentumra hivatkozva csütörtökön az amerikai The Washington Post és a brit The Guardian címĹą napilap internetes kiadásában.

Az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy PRISM kódnevĹą, bírósági végzéssel jóváhagyott program keretében 2007, vagyis George W. Bush elnöksége óta hozzáfér a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple központi szerveréhez. A programot 2012 decemberében, Barack Obama újraválasztása után meghosszabbították.
 

Az érintett cégek vezetői tagadták ezt az együttmĹąködést. James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) csütörtökön azonban elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében rámutatott: az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyĹąjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.
 

Az adatbányászattal kapcsolatos információk nyilvánosságra kerülése előtt a sajtóban arról jelentek meg beszámolók, hogy az FBI kérésére kiadott titkos bírósági végzés alapján a Verizon telekommunikációs cég április 25. és július 19. között naponta szolgáltatja be a telefonhívások adatait az elektronikus megfigyelésre szakosodott NSA-nek.
 

Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési eseti bizottságának elnöke kijelentette, hogy a nyilvánosságra került bírósági végzés az 2006 óta folytatott gyakorlat része, és nem több, mint az eljárás három hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése. Vezető kormányzati és kongresszusi tisztségviselők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a híváslistáknak a biztonsági szervek általi begyĹąjtése - a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás nyomán elfogadott, úgynevezett Patriot törvény alapján - legitim és a törvényhozás által jóváhagyott eljárás.
 

Clapper, aki 16 amerikai hírszerző szolgálat mĹąködését koordinálja, közleményében pontatlannak nevezte a The Washington Post és a The Guardian állításait, ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt mire érti. Szerinte a lapok kulcsfontosságú információkat mellőztek.
 

Feloldotta a telefonbeszélgetések adatainak gyĹąjtésére vonatkozó felhatalmazás több részletét, mert az amerikaiaknak ismerniük kell a program korlátait - mondta. Ezek közé tartozik, hogy egy különleges bíróság háromhavonta felülvizsgálja az eljárást, és a testület csak egyértelmĹą gyanú esetén engedélyezi a kormánynak a begyĹąjtött anyagok konkrét vizsgálatát.
 

Az amerikai kémfőnök "elítélendőnek" nevezte az internetes hírszerzési anyaggyĹąjtés leleplezését. A Verizon cégen keresztül folytatott telefonhívások adatainak titkos lehívásáról szóló dokumentum kiszivárogtatásáról pedig azt állította: az tartós és visszafordíthatatlan károkat okozott az ország azon képességének, hogy a fenyegetésekre reagáljon.
 

Ron Wyden demokrata szenátor, a felsőház hírszerzési bizottságának tagja csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben egy meghallgatáson a témába vágó kérdéseket tett fel James Clappernek.
 

"GyĹąjt-e az NSA bármifajta adatot az amerikaiak millióiról vagy százmillióiról?" - tudakolta a szenátor a videó tanúsága szerint a hírszerzési igazgatótól.

"Nem, uram" - válaszolta Clapper.

"Nem tesz ilyet?"

"Tudatosan nem. Vannak olyan esetek, amikor talán, véletlenül gyĹąjthet, de tudatosan nem" - felelt a megismételt kérdésre James Clapper.

A The New York Times csütörtökön, internetes kiadásának szerkesztőségi cikkében azt hangoztatta, hogy a Fehér Ház a több millió Verizon-előfizető telefonbeszélgetési adatainak begyĹąjtése miatt "teljesen elvesztette hitelét".

"Obama úr bebizonyítja azt a közhelyet, hogy a végrehajtó hatalom fel fog használni minden neki megadott hatalmat, és nagyon valószínĹą, hogy vissza is fog élni vele" - hangsúlyozta vezércikkében a liberális lap, amely a közelmúltig rokonszenvvel viszonyult Obamához.

"Ez az egyik oka annak, hogy már régóta amellett érvelünk: a Patriot törvény meggondolatlannak bizonyult a szükségtelen és túlságosan széles megfigyelési hatáskör elrendelésében."