A HP Magyarország felmérést végzett a Networkshop 2013 Konferencián, melynek célja az egyetemi és nemzetközi felhőszolgáltatások egyetemi kommunikációban betöltött szerepének vizsgálata volt. A villámfelmérés arra mutatott rá, hogy a vizsgált egyetemi online szolgáltatások közül a megkérdezettek körében a legnépszerĹąbbek a levelező szolgáltatások, a legjelentősebb érdeklődés pedig az online vizsgázási rendszer iránt mutatkozik. Az egyetemi felhő-alapú szolgáltatások bővítésének és mĹąködésének egyik kulcsaként a WIFI hálózat bővítését nevezték meg a felmérésben résztvevők.

A legkedveltebb egyetemi felhőszolgáltatások és a használt eszközök

A kutatás rámutatott arra, hogy a vizsgált egyetemi felhőszolgáltatások közül a válaszadók a levelező szolgáltatásokat veszik igénybe a legnagyobb arányban – az egyetemi levelezőrendszerek nem sokkal maradnak le a nemzetközi levelezőrendszerek mögött. A szolgáltatásokat a megkérdezettek elsősorban asztali vagy hordozható számítógépen használják, illetve a válaszadók több mint fele az okostelefonját is igénybe veszi erre a célra.

A felhőszolgáltatások megítélése

A felmérésben vizsgált felhőszolgáltatásokat a megkérdezettek mintegy 90 százaléka hasznosnak tartja a felsőoktatási intézmények kommunikációjában, mindössze 7 százalékuk véli úgy, hogy ezek a lehetőségek alacsony mértékben befolyásolják az egyetemek kommunikációs folyamatait.

Egyetemi felhőszolgáltatások – merre tovább?

A megkérdezettek legnagyobb arányban a dokumentumtárral kapcsolatban jelezték, hogy szívesen látnák az egyetemi informatikai szolgáltatások között, a könyvtári szolgáltatásokat a kérdőívre válaszolók csaknem fele említette a hiányolt szolgáltatások körében.

Noha a kutatásban megkérdezett intézmények szinte mindegyikében található kiépített WIFI hálózat, amellyel kapcsolatban a megkérdezettek nagy része elégedett (több mint egyharmaduk kiválónak és ugyanennyien jónak tartják azt), a hálózat bővítésével kapcsolatban még lennének további elvárásaik: a WIFI hálózat további bővítését az összes megkérdezett több mint fele említette a fejlesztendő informatikai területek között.

Az egységes azonosítást, az egyetemi online szolgáltatások bővítését és az elektromos hálózat fejlesztését a megkérdezettek több mint egyharmada jelölte meg fejlesztési területként annak érdekében, hogy még elterjedtebb legyen az egyetemi felhő-alapú szolgáltatások használata.

Az online vizsgáztatási rendszer iránt jelentős érdeklődés mutatkozott a megkérdezettek körében: több mint kétharmaduk jelezte, hogy intézményében már sikerrel használják, vagy a közeljövőben tervezik bevezetni azt.