A hazai webshop paletta igen széles (5-6 ezer), ám havonta frissülő termékkínálattal csupán 1200 webáruház rendelkezik. Az eNet és az Árukereső közös kutatása ezt a csoportot vette górcső alá, melynek eredményeit sajtóreggelin ismertették.

Az eNet és az Árukereső.hu első közös kutatásának eredményei rávilágítanak arra, hazánkban mit tartanak igazán fontosnak a webáruházak a konverzió érdekében. A felmérés során elsősorban az online adatfelvétel, de a telefonos és személyes megkeresés is szerepet játszott.

A válaszadók teljes online forgalma 16 milliárd forint volt, amely a teljes becsült B2C online kiskereskedelmi piac forgalmának 10%-a. A visszajelzések alapján ez az összeg 2013-ra közel 20%-kal fog nőni. Bár a forgalom háromnegyede közvetlenül a webáruházi felületen keresztül érkezett, de az ár-összehasonlító oldalak szerepe is jelentősnek mondható, mintegy 20%-ot tesz ki.

Egyre többen tartják fontosnak, hogy lépést tartsanak a trendekkel, vagyis oldalaikat mobilra optimalizálják illetve akár saját alkalmazásokat is fejlesszenek webáruházaikhoz. A megkérdezettek többsége tervezi a jövőben, hogy oldalait mobilra optimalizálja. Jelenleg a webshopok kis része – nagyjából 1/5-ük – rendelkezik ilyen weboldallal (lásd ábra).

A saját alkalmazás már kicsit keményebb dió, és nem is feltétlenül érdemes ehhez a megoldáshoz nyúlni. Madar Norbert, az eNet tanácsadója szerint akkor ajánlatos ezt a lehetőséget választani, ha olyan mértékĹą a forgalom.

Különbség mutatkozik a marketingeszközök terén aközött, mit tartanak fontosnak a webáruházak, és mit alkalmaznak valójában. Az előbbi esetén a keresőoptimalizálás vezeti a listát, második helyen az ár-összehasonlító oldalak állnak, ami a használati gyakoriság tekintetében pont fordítva van (lásd ábra - nagyításhoz kattintson a képre). 

Marketing eszközök hatékonysága

Hirdetési típusok használati gyakorisága (a keresőoptimalizálás csak a második)

Hogy miért? EgyszerĹąen „létkérdés”, hiszen itt a vásárló nem csak összehasonlító szinten találkozik a termékkel, hanem látja a különböző forgalmazókat, akik kínálják, és azt is, hogy milyen feltételekkel teszik ezt. Tehát itt már kialakulhat egyfajta bizalom a gyártó irányába, és ahogy Palocsai Géza (COO, Árukereső) kiemelte, ma már ez sokkal fontosabbnak bizonyul a vásárló száma, mint maga az ár.

A közösségi oldalak használata szinte már elengedhetetlennek bizonyul, vagyis a kutatás szerint a Facebook aktivitás már nem csupán elvárás. Bár árbevétel szerinti megoszlás mutatkozik ezen a téren is, mégis a webáruházak jelentős része kihasználja ezt a platformot, és tartja a kapcsolatot (potenciális) vásárlóival. A Twitter esetében már más a helyzet. Mikroblog lévén ezt főként a kisebb webshopok használják aktívan, míg a YouTube pont a kettő között foglal helyet a listán.

Ahogy Madar Norbert mondta: a magyar webshopok „köszönik szépen, jól vannak”. Ezt az alábbi ábra támasztja alá igazán, amely azt mutatja, hogy a jelenlegi webáruházak többségét pozitív hozzáállás jellemzi: 91%-uk újra belevágna, ha most lenne lehetősége online vállalkozásba fogni.

A mostani trendeket figyelembe véve pedig elmondható, hogy hosszú távon azok a webáruházak maradnak fenn, ahol a fizetési folyamat a legrövidebb. Ez azt jelenti – ahogy már több helyen is megfigyelhető –, hogy nem szükséges regisztrálni a vásárláshoz, sokkal gyorsabban zajlik a folyamat. 

Emellett – vásárlói szemszögből nézve – az oldalak tervezése, felépítése is jelentős szerepet játszik: ennek része a mobilra optimalizáltság is. Bár túlzottan optimista elvárásnak tĹąnik, hogy néhány éven belül a legtöbb webáruház rendelkezik majd ilyen felülettel, a törekvések mindenképpen pozitív irányba mutatnak.