A több mint 1,7 millió dokumentum közül ugyanis 205 901 vonatkozik Henry A. Kissinger volt amerikai külügyminiszterre. A nagyszabású adatkibocsátás része a portál azon tervének, hogy létrehozza nyilvános könyvtárát az Egyesült Államok diplomáciájáról. A WikiLeaks Public Library of US Diplomacy, röviden PlusD néven is emlegetett projekt célja, hogy megteremtse az amerikai diplomácia titkos vagy valamikor titkosított kommunikációjának legnagyobb kutatható adatbázisát.
 

A PlusD a WikiLeaks szerint összesen 1 milliárd szót tartalmazó, 2 millió dokumentumból áll. A portál 2010-ben 250 ezer amerikai diplomáciai iratot szivárogtatott ki.
 

Az úgynevezett  Kissinger-sürgönyök az 1973 és 1976 közötti időszakból származó táviratokat, titkosszolgálati jelentéseket, valamint kongresszusi levelezési anyagot tartalmaznak. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szerint a gyĹąjtemény a Föld minden országára vonatkozóan tartalmaz anyagokat, és "ez a legjelentősebb geopolitikai törzsanyag, amelyet valaha is megjelentettek".
 

Assange az iratkibocsátással kapcsolatos munka nagy részét Ecuador londoni nagykövetségén végezte el, ahol azután kért és kapott menedéket, hogy a brit bíróságokon kimerítette a fellebbezési lehetőségeket egy svéd kiadatási kérelemmel szemben. Svédországban nemi erőszak miatt kívánják bíróság elé állítani a WikiLeaks alapítóját, aki attól tart, hogy Stockholm kiadná őt Washingtonnak.
 

Az amerikai külügyminisztérium a legtöbb irat titkosítását a vonatkozó 25 éves előírás lejárta után feloldotta. A dokumentumokat átvizsgálta a Nemzeti Levéltári és Nyilvántartási Igazgatóság (NARA) is, és azokat PDF formátumban a Nemzeti Levéltárban helyezte el.