„A kutatás két legfontosabb konklúziója a kis értékĹą tranzakciók (5.000-20.000 forint) szerepének növekedése, illetve Ázsia térhódítása az online vásárlás területén” – mondta el a kutatás kapcsán Damien Perillat, a PayPal regionális ügyvezetője.

„A kis értékĹą tranzakciók korábban a helyi piacokat jellemezték, és ezek elterjedése a nemzetközi vásárlások terén egyértelmĹąen a fogyasztók növekvő bizalmát jelzi az online vásárlási megoldások felé. A kis összegú fizetések egy piac érettségét jelzik azáltal, hogy az online költések a mindennapok részévé vállnak és már nem csak nagyértékĹą dolgokat vásárolunk íly módon, hanem például számítógépes játékokat, könyveket vagy zenét. A második trend az ázsiai piacok növekvő jelentőségére utal. A kultúrális és földrajzi távolság Európa és az ázsiai országok között már nem jelent problémát, ha online vásárlásról beszélünk. Termékkategóriáktól függően akár minden negyedik magyarországi megrendelés fut be ázsiai webáruházakhoz” – nyilatkozta Perillat.

A magyar vásárlók több mint fele (55%) dönt szinte kizárólag a legalacsonyabb ár alapján az online vásárlások során. Ez megközelítőleg azonos arány a régió többi piacán mért adatok szerint. A második leggyakoribb ok, amiért a vásárlók külföldről rendelnek meg egy terméket az, hogy a termék egyszerĹąen nem kapható a magyar piacon (27%). A további okok között említhető, hogy a hazai vásárlók hiába keresték a termék egy bizonyos változatát (11%) vagy hogy a legújabb verziót még nem lehetett itthon megvásárolni (6%). Az okokat tekintve nincs lényeges különbség Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia fogyasztói között. 

A legnépszerĹąbb ruházati márkák online vásárlás esetén az Adidas, a Nike, a Puma, a Calvin Klein az Armani és a Prada. A magyar vásárlók leggyakrabban az EU-n belülről (24%), az Egyesült Államokból (9%) és Ázsiából (5%) rendelnek ruházati cikkeket. Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy az olyan márkáknak is nő a népszerĹąsége, amelyek nincsenek hangsúlyosan jelen a magyar piacon mint a Gap, az Under Armour, a Bench, az Abercrombie, a DKNY, vagy a Moschino.

Elektronikai cikkek közül a legnépszerĹąbbek az Apple, az Asus, a Sony, a HTC és a Samsung termékei, amelyek között legtöbbször a hazai kereskedők kínálatából válogatnak a vásárlók. Amennyiben külföldről rendelnek, akkor leginkább Ázsiából (22%), Európából (17%), valamint az Egyesült Államokból (6%) érkeznek a termékek. A költséghatékony alternatívákat keresők gyakran találnak az ázsiai piacra. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok és a románok sokkal gyakrabban vásárolnak külföldről – főleg az EU-n belülről -, mint a szlovák, a cseh és a lengyel fogyasztók, akiket leginkább a helyi piacok szolgálnak ki. 

Mit vásárolunk külföldről?
A kutatásból kiderül, hogy legtöbben elektronikai cikkeket (26%) rendelnek online, ezt követik a szoftverek (15%), a ruházati cikkek (12%), az ékszerek (9%), valamint a parfümök és kozmetikai cikkek (5%).

Vastag pénztárcák és alkalmi vásárlók
A kutatás adatai szerint a régió fogyasztói közül a legtöbben évi 20.000 forint fölött költenek külföldi online vásárlásaik során. A magyar válaszadók közül 14% évi 20.000 és 35.000 forint közötti összeget, 26% viszont több mint évi 60.000 forintot költ el külföldi online piactereken és webshopokban. Ezzel az adattal a magyarországi vásárlók az utolsó előtti helyen a vannak a régióban Lengyelország előtt (22%), és Csehország mögött (33%). A román és a szlovák vásárlók 39%-a költ évi 60.000 forintnak megfelelő összeg fölött külföldi vásárlásai során.

A válaszadók közül minden harmadik (32%) legalább évente kétszer, minden ötödik (18%) pedig havi rendszerességgel rendel valamit külföldi online piacterekről vagy webshopokból.