A NETASQ, Európa egyik legnagyobb tĹązfalgyártója hazai képviseletének felmérése szerint a hazai rendszergazdák harmadának még mindig kihívást jelent a spam- és vírusszĹąrés, de csak negyedük vásárol hálózati eszközt; a többiek ingyenes megoldásokat használnak.

A magyar rendszergazdák hétköznapjairól, a számukra legnagyobb kihívást jelentő feladatokról és az általuk alkalmazott hálózatbiztonsági megoldásokról végzett felmérést Európa legnagyobb tĹązfalgyártója, az EADS leányvállalata, a NETASQ. A hup.hu weboldalon elérhető kérdőívet 400 hazai szakember töltötte ki, akiknek 64 százaléka rendszergazda, 14 százaléka programozó, 7 százalékuk pedig felsővezető, jellemzően CIO. A válaszadók összesen 144 211 kliensgépet felügyelnek hazai vállalatoknál, amelyek együttesen 1,6 millió munkahelyet biztosítanak.

A legégetőbb kihívások
A válaszadó rendszergazdák számára a legnagyobb problémát a sávszélesség-gazdálkodás (42 százalék), az alkalmazások szabályozása (41 százalék), valamint a szerverek és weblapok védelme jelenti (35 százalék). Nem sokkal kisebb megoldandó feladatot jelent a spamszĹąrés és a vírusvédelem, de a szakemberek közel ötöde küzd a behatolásokkal és adatlopásokkal, a DDoS (túlterheléses) támadásokkal, a Bittorrent és egyéb P2P szabályozással, és az adatszivárgás is egyre több informatikusnak okoz fejfájást. A spamszĹąrés (29 százalék) és a vírusvédelem (27 százalék) meglepően sok cégnek jelent még ma is gondot, annak ellenére, hogy már a sokadik generációs, kiforrott spamszĹąrők és vírusirtók érhetők el. ValószínĹąleg azért küzdenek vele mégis sokan, mert ingyenes megoldások használatára kényszerülnek, illetve a fizetős változatok közül sem mindegyik jó.

Mivel tölti egy átlagos rendszergazda a legtöbb időt?
A NETASQ arra is kíváncsi volt, hogy a rendszergazdák munkaidejét mely részfeladatok megoldása tölti ki leginkább. A válaszadók szerint a legtöbb időt a szoftverfrissítések telepítésével (42 százalék) foglalkoznak. Ez különösen azoknál a vállalatoknál jelenthet komoly kihívást, ahol nem csupán egy böngésző és egy irodai programcsomag érhető el a gépeken – hiszen ilyenkor az esetek többségében az operációs rendszer automatikusan maga gondoskodik a frissítésről -, hanem ahol tervező, adatbázis-kezelő, számlázó vagy egyéb speciális programot is használnak a munkatársak. Minél nagyobb és heterogénebb egy vállalati informatikai infrastruktúra, annál bonyolultabb ez a folyamat. Míg az alig 1-200 gépet karbantartó rendszergazdáknak csak harmada jelezte azt, hogy a javítócsomagok telepítésével tölti el a legtöbb időt, addig 1-2000 végpont esetében már 40 százalék, 2000 gép felett már 52 százalék, 10 000-nél is több menedzselt végpont esetében pedig a rendszergazdák 64 százaléka jelölte leginkább időigényesnek ezt a feladatot. A második helyen végzett a felhasználó alapú szabályozás, vagyis annak beállítása, hogy adott felhasználó milyen jogosultságokkal rendelkezzen és a teljes informatikai infrastruktúrából mit érjen el. Hasonlóan sok időt töltenek a rendszergazdák az alkalmazások, például a Skype vagy a Facebook szabályozásával, vagyis annak meghatározásával, hogy ezek a vállalaton belül kinek legyenek elérhetők.

Több okostelefon = több munka
A NETASQ 2012 nyarán az F-Secure vírusirtóval közösen végzett felmérése szerint vállalati környezetben az okostelefonok és táblagépek számának jelentős növekedése várható: akkor a megkérdezettek arra számítottak, hogy a következő 12 hónapon belül a vállalatok közel felénél, 44 százalékánál már legalább minden második munkavállaló használ majd okostelefont vagy tabletet munkája során. A mostani felmérés is alátámasztja ezt a tendenciát, hiszen az okostelefonok beállítása és a vállalati IT-környezetbe történő integrálása már több időt emészt fel, mint a tĹązfalak beállítása, a vírusfertőzések kijavítása, a spamszĹąrő karbantartása vagy az adatszivárgás elleni védekezés.

Se pénz, se idő nincs a hálózatbiztonságra
A NETASQ felmérése során arra is kitért, hogy milyen hálózatbiztonsági megoldást választanak a magyar szakemberek. Legtöbben bíznak saját kreativitásukban és hozzáértésükben, ezért saját eszközt építenek szabadon elérhető megoldásokból (39 százalék), míg 36 százalékuk inkább ingyenes kész megoldást keres, és csak 25 százalékuk vásárol hálózatbiztonsági eszközt. A felmérésből az is kiderül, hogy ennek elsődleges oka az eszközök ára, 43 százalék számára ugyanis az a fontos, hogy a készülék lehetőleg ingyen elérhető legyen. Sokan gondolják azt, hogy a saját eszköz a legjobb (24 százalék), ám csak a rendszergazdák 18 százalékának fontos, hogy a termékhez legyen elérhető és jó minőségĹą terméktámogatás. Ha a vállalat mégis engedélyt ad a beszerzésre, az informatikusok 69 százaléka szereti ki is próbálni a készüléket, mielőtt megveszi, a rendszergazdák 28 százaléka több megoldást is megvizsgál, mielőtt kiválasztanák a véglegeset. 21 százalékuk pedig akár egy hétig is szívesen tesztel egy-egy eszközt a döntés előtt, de csak 11 százalék vállalja a tesztet akár egy hónapig is, 16 százalékuk pedig pár órát, legfeljebb egy napot fordít a kipróbálásra.
 
A rendszergazdáknak 82 százaléka a biztonság ellenőrzésére és karbantartására legfeljebb havi 2-3 napot, vagy ennél is kevesebbet fordíthat, sőt 15 százalékuknak havi 1 óránál is kevesebb ideje van erre. A NETASQ szerint a hálózatbiztonsági feladatok komplexitásának szükségszerĹą növekedése és az egyre kevesebb rendelkezésre álló idő miatt egyre több vállalat fog külső szakértőt megbízni az informatikai infrastruktúra biztonsági felülvizsgálatával, és akár teljes körĹą megvalósításával.