A megállapodás értelmében a Via az Intelnek egy meghatározatlan összeget és további royaltydíjat fizet, ennek fejében a Via megkapja a Pentium III, a Celeron és a korábbi Intel processzorok gyártásának liszenszjogát - írja a CNet. Ezzel együtt az Angliában, Egyesült Államokban és Szingapúrban bíróság előtt lévő igényeket elejtik, továbbá az Intel is visszavonja az Amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz benyújtott, a Via termékek importjának tiltására vonatkozó kérelmét - nyilatkozta Chuck Mulloy Intel szóvivő.

HabĂĄr a megĂĄllapodĂĄs pontot tesz a legtĂśbb vitĂĄs kĂŠrdĂŠsre, a polgĂĄri per folytatĂłdik, mivel az Intel mĂłdosĂ­totta beadvĂĄnyĂĄt, miszerint a Via nem-Intel processzorokat is tĂĄmogatĂł chipsetei sĂŠrtik az Intel szellemi tulajdonĂĄt.

Ha elfogadjĂĄk az Intel ĂŠrveit, akkor az Intel dĂ­jat kĂŠrhet minden a rivĂĄlis AMD processzort hasznĂĄlĂł szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpbe ĂŠpĂ­tett chipsetĂŠrt. A megĂĄllapodĂĄst nem fogadja el a Via processzorvonalĂĄt sem - az Intel vĂŠlemĂŠnye szerint a Via nem rendelkezik a Cyrix mĂĄrkanevĹą processzorok gyĂĄrtĂĄsĂĄnak jogaival.

Az Intel és a Via keserves harcot folytatnak a PC chipsetek piacán - a chipsetekre épülnek az alaplapok, ezek fogadják be a processzorokat. A Via volt az első vállalat, amely gyárthatott Pentium II, Celeron és Pentium III chipseteket 1998 végén. Az alku 1999 tavaszán borult fel, amikor a Via kiadta 133 MHz-es rendszerbusszal rendelkező (az Intel 100 MHz-es termékénél jobb) chipsetjét. Ettől kezdve a Via rohamosan tört előre, piaci részesedése gyorsan nőtt, amit az Intel perekkel próbált megakadályozni.

A megállapodás pár héttel az Intel 815-ös chipsetjének megjelenése után történt, amely már nemcsak a Rambus memóriákat támogatja, és 133 MHz-es rendszerbusza van. Persze a megállapodás nem jelent sokat, mivel számos ellentét előre kódolva van: a Via nemsokára kiad egy a Double Data Rate (DDR) memóriát támogató chipsetet, míg az Intel egy másfajta technológiát támogat, a Rambus-t.