A Z-generáció már az interneten „szocializálódik”, vagyis amíg szülők még csak most vagy nem rég tanultak meg eligazodni az internet világában, addig gyermekük már azelőtt tudja kezelni a gépet mielőtt megtanul olvasni. Igaz, ez kicsit sarkított, hiszen ez a szülőn is múlik. De sok olyan gyermek van, aki úgy kerül be az iskolába, hogy a betĹąket még nem ismeri, de a legújabb számítógépes játékokat igen. Sőt, rendszeresen játszik is velük.

Az internet azonban sok veszélyt rejt magában, és ezekre fel kell készíteni a gyermeket. Fontos, hogy a szülők mellett az oktatásban is kellő figyelmet kapjon ez a kérdés.

Ma már a gyermekek egyre kevesebbet TV-znek. Az ELTE, Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában végzett (10 évfolyam, 29 fő részvételével) kutatásából kiderül, hogy a megkérdezett diákok 71%-a napi egy óránál kevesebbet tévézik, viszont annál többet ül a gép előtt. Legtöbben otthon interneteznek (78%) kb. mapi 1-3 órát, és leginkább közösségi oldalakat böngésznek. Emellett szívesen néznek filmet és hallgatnak a zenét a neten.

A képen egy grafikon látható arról, hogyan oszlik meg a napi internethasználat a gyermekeknél. A piros rész azok arányát jelöli, akik napi 1-3 órát töltenek az interneten

A tájékozódással kapcsolatban kiderült, hogy legtöbben az internetről tájékozódnak, és csak a második helyen vannak a különféle hírmĹąsorok. Itt érdemes megállni egy kicsit, ugyanis tudjuk jól, hogy az internetes tartalmak nem teljesen megbízhatóak, gondoljunk csak a Wikipédiára, amit a felhasználók szerkesztenek. De vajon ezt a gyermekek is tudják?

Elsősorban erre a szülők tudják felhívni a figyelmet - a gyermekek nagy része a szülő véleményére ad elsődlegesen -, másodsorban pedig az oktatásban kellene nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy elmagyarázzák, hogyan érdemes kezelni az internetes tartalmakat.

Sok szülő azonban ahelyett, hogy gyermeke internethasználatát támogatná, inkább a tiltás mellett van. A Kutatópont reprezentatív felmérése azt igazolja, hogy a magyarok jórészt korlátozáspártiak (57%) a 14 éves vagy annál fiatalabb gyermekek internethasználatát illetően. Az viszont pozitív, hogy a megkérdezettek 37%-a közösen netezik a gyerekkel, és 15%-uk meg is beszéli a látottakat csemetéjével. Ezeket az információkat azonban érdemes a helyén kezelnünk, ugyanis sokan azért adnak pozitív választ, mert szeretnének jó színben feltĹąnni egy kutatásban.

A 2002-es adatokhoz képest egyre jobban használják az emberek mobilon az internetet, és a gyermekek 72%-a (10-es diákok körében végzett kutatás) rendelkezik okostelefonnal. Azonban ez utóbbi nem egyenlő a mobilinternet-használattal, hiszen ez fizetős szolgáltatás, amit a szülőknek kell fizetniük. Így jobb híján marad a wifi, ami nem jelent állandó internethozzáférést.

KiberbĹąnözés - napi 1,5 millió áldozat

Napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt a kiberbĹąnözés. Mivel a gyermekek is naponta lépnek fel a világhálóra, figyelni kell erre a problémára. A Norton KiberbĹąnözési Tanulmányából kiderül, hogy tavaly óta bizony növekedtek a számok. Az előző évben naponta 1,1 -1,2 millió áldozatott szedett a ciber crime, addig idén 300 ezerrel többet konstatálhatunk. Éves szinten pedig 556 millió áldozatról beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy minden másodpercre jut 18 eset. Ez azért nem kevés. És valóban: az internetező felnőttek 2/3-a volt már kiberbĹąnözés áldozata. És vajon hány gyerek?

Sokszor mi felnőttek sem vesszük észre, mivel van dolgunk - nem hogy a gyerekek! Minden olyan dolog a kiberbĹąnözés hatáskörébe tartozik, amely cselekvést generál. Mondjuk rossz oldalra irányít, személyes adatok megadására késztet stb. Egy gyereknek nem egyszerĹą kiszĹąrni, mennyi veszélyt rejt mindez magában.

A tanulmányból kiderül, hogy a felnőttek sem tájékozottak e téren. A megkérdezettek 40%-a nem tudja, hogy egy kártevő tud diszkréten is mĹąködni, valamint 30%-uk nem is gondol a kiberbĹąnözésre. Sajnos nagyon kevesen figyelnek oda az információbiztonságra, főként a közösségi oldalakon.

Fókuszban a Facebook

A közösségi média szerepe egyre jobban felértékelődik, szokták mondani, hogy „aki nincs fenn a facebookon nem is ember”. Tehát csak like-olunk, megosztunk, kommentelünk, és egyre inkább nyitott könyv lesz az életünk. Bár beállítható, hogy kivel mit szeretnénk megosztani, sokan az alapbeállításokon kívül egyáltalán nem foglalkoznak ezzel. Tehát sok esetben marad egy „nagy információs tárház”, ami a bĹąnözők számára jó kiindulási alap lehet.

A Facebook fontosnak tartja, hogy a fiatalokat védelmi beállításokkal óvja az esetleges támadásoktól. Ez azt jelenti, hogy eleve 13 év a regisztrációs korhatár (persze ezt sokan megkerülik), és több olyan beállítás is van, amely a 13 és 17 év közötti felhasználók számára nem elérhető. Például nem kereshetők, nem iratkozhatnak fel senkinek a profiljára, csak az ismerősök körében oszthat meg és üzenhet, valamint nem lehet őket lokációs posztokban megjelölni stb.

"Netkontroll?"

A Facebook törekvéséből is látszik, hogy jó irányba haladnak a próbálkozások, de sok energiát kell még belefektetni a munkába, itthon és nemzetközi szinten is. Talán a cenzúra az, ami hiányzik? Lehet. A NISHA programja talán hasonló módon szeretné a tudatosságot növelni az információbiztonság terén. Ez egy olyan rendszert takar, ahol az információ a termelőktől egy hálózatba kerül, amit feldolgoznak, és a végfelhasználóhoz a jobb minőségi információ jut el. (Ennek végleges változatán még dolgoznak.)

De talán a legnagyobb hangsúly mégis az oktatáson és szülői ráhatáson van. A tudatos internethasználatra neveléssel többet érhetünk el, mint a korlátozással, hiszen sajnos a tiltott gyümölcs mindig finomabb.

Források:

Birkás Bence: „NISHA Projekt: Új megközelítés az Európai Információbiztonsági Tudatosság növelésében” címĹą előadása

Cseh Gabriella: „A gyermekek és a közösségi portálok” címĹą előadása

Fábián László: „Óh én nem így képzeltem el a rendet” - középiskolás fiatalok internethasználata

Rakoncza Zsolt: „KiberbĹąnözési heyzetkép 2012” címĹą előadása

Székely Levente: „Ahány ház, annyi szokás” címĹą előadása