A kutatók egy vezeték nélküli adóvevővel ellátott, igen könnyĹą chipet erősítettek a madagaszkári bütykös csótány vagy sziszegő csótány (Gromphadorhina portentosa) hátára, és egy mikrovezérlőt kötöttek a rovar csápjához és farokvillájához. Ezek a bogár potrohán lévő érzékelők, és ezeknek köszönhető, hogy veszély esetén egy pillanat alatt képes elszaladni a csótány.

 

Amikor a kutatók elektromos jelekkel stimulálták a rovar farokvilláját, az úgy vélhette, hogy ellenség jön, mert menekülésre fogta a dolgot. Amint mozgott, jeleket küldtek a csápjához is, hogy olyan irányba tereljék a bogarat, amerre futtatni akarták, mert egy ilyen jel azt az üzenetet hordozza a csótány számára, hogy falba ütközött, irányt kell változtatnia - idézte az egyetem közleményét a LiveScience címĹą ismeretterjesztő portál.

 

"Hihetetlenül nehéz olyan kis méretĹą robotot megépíteni, amely ilyen bizonytalan, dinamikusan változó környezetben jól teljesít. Úgy döntöttünk, hogy biobot (bio robot) csótányokat alkalmazunk a robotok helyett, mivel ebben a mérettartományban nagy kihívás robotot tervezni, a csótányok pedig a szakértői annak, hogy miként lehet teljesíteni ilyen ellenséges környezetben" - magyarázta Alper Bozkurt, az egyik fejlesztő az egyetemi közleményben.

 

A biobot csótányokat információk gyĹąjtésére és továbbítására használhatják például olyan esetekben, ha földrengés vagy robbanás miatt összedőlt épületekben túlélők után kutatnak.