A KPMG tavaly szervezte meg első CRO Klubját a hazai banki és biztosítási szektor kockázatkezelési vezetőinek, hogy lehetőséget biztosítson a szakma képviselőinek tapasztalataik megosztására, szakmai kérdések megvitatására.

A tanácsadó cég most 23 biztosító és bank kockázatkezelésért felelős vezetőjét kérdezte a CRO-k helyzetéről, megítéléséről és legfőbb feladatairól. A válaszadók 95 százaléka úgy véli, hogy a szervezetben betöltött szerepük jelentősége a jövőben tovább fog növekedni. Pozitív folyamatnak tekinthető a jövőre nézve, hogy a kockázatkezelés fejlesztését a tulajdonosok és a felügyeleti szervek egyaránt fontosnak gondolják. A kockázatkezelés fejlesztése mellett a válaszadók a felügyeleti szervek fellépésében a fogyasztóvédelmi szempontok markáns erősödését is tapasztalják.

A banki CRO-k helyzete és kihívásai

A banki CRO-k többsége munkájuk pozitív megítéléséről, elismertségéről számol be, szakmájuk szektorbeli megítélését is jónak tartják. A CRO-k 80 százaléka növelte befolyását a stratégiaalkotás és a termékfejlesztés területén az elmúlt két évben. Erre magyarázat lehet, hogy hazai bankok a kockázatos termékektől egyre inkább a biztonságosabb, alacsonyabb veszteségpotenciállal és tőkeigénnyel rendelkező termékek felé kívánnak elmozdulni. Feladataik elvégzését eközben adatminőségi problémák és az IT-rendszerek hiányosságai is hátráltatják, az IT-területekkel való kommunikációjuk nehézkes. A bankok a Bázel II szerinti fejlesztésekben már lényegesen előrébb járnak, mint a biztosítók a Szolvencia II felkészülésben, ezáltal a bankok megtapasztalhatták, hogy a szabályozási keretrendszer különösen sok és jó minőségĹą adatot tesz szükségessé.

A felmérésből kiderül az is, hogy annak ellenére, hogy egy 2009-es nemzetközi KPMG-felmérés² szerint a banki vezetők leginkább a javadalmazási rendszer szerkezetét tartották felelősnek a válság kitöréséért, a CRO-k befolyása legkisebb mértékben a javadalmazási rendszer meghatározására vonatkozóan növekedett. Habár tevékenységük minden területét továbbfejlesztenék, 45 százalékuk számít a rendelkezésre álló erőforrások csökkenésére. Úgy vélik, hogy a kockázati területen dolgozó munkatársakkal szembeni elvárás számottevően növekedni fog mennyiségben és minőségben egyaránt, így egyre nagyobb nyomás alatt lesznek kénytelenek dolgozni.

A biztosítói CRO-k helyzete és kihívásai

A hazai biztosítók esetében a CRO-k befolyása kisebb mértékben látszik növekedni, mint a bankoknál, a válaszadók kevesebb mint fele számolt be ilyen irányú fejlődésről. Erre egyfelől válasz lehet, hogy a biztosítóknál a Szolvencia II-vel kapcsolatos szabályozói reformok csak mostanában kezdenek egyre több feladatot és felelősséget jelenteni a CRO-k számára. Másrészről a biztosítók az elmúlt években nem szenvedtek el olyan mértékĹą veszteségeket, mint a bankok.

A biztosítói CRO-k csupán 45 százaléka gondolja úgy, hogy a róluk kialakult kép egyértelmĹąen pozitív, az elismertség hiányát a második leginkább hátráltató tényezőnek tartják, közvetlenül a kevés erőforrás után. A CRO-funkció számos biztosító esetében még a kialakulás szakaszában van.

A CRO-k az elkövetkező időszakban az erőforrásokat leginkább a kockázatok mérésére és jelentésére kívánják összpontosítani, a válaszok 80 százaléka növekedést jelez ezen a területen. Az adatminőség biztosítása a válaszok szerint a biztosítók esetében jelentősen kisebb hangsúlyt kap, mint a bankok esetében. A biztosítói CRO-k 70 százaléka a fejlesztési erőforrások növekedését várja. A szektorban jelenleg – a Szolvencia II követelményekből adódóan is – hatalmas lendületben van a kockázatkezelési keretrendszerek fejlesztése, ahol a CRO-k szerepe kulcsfontosságú.

A KPMG CRO Klubján, ahol a tanulmányt ismertették, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői is megerősítették a kutatás eredményeit: véleményük szerint a kockázatkezelési szakemberek korábbi – a bankoknál elsősorban hitel-elbírálási/jóváhagyási – feladatköre bővül, és stratégiai szerephez jutnak. Kulcsfontosságú a részvételük a tőkeallokáció meghatározásában, valamint az integrált – a különböző kockázat-típusokat (hitel, biztosítási, piaci, mĹąködési) együtt kezelő – kockázatkezelés kialakításában. Mindemellett jelentős feladatuk a külföldi anyavállalatok felől érkező intenzív tudás- és tapasztalatátadás koordinálása is. A résztvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy az új módszerek meghonosítása mellett a kultúra és gondolkodásmód formálásában is meghatározó szerepük van a CRO-knak a kockázattudatosság erősítése érdekében. A kockázattudatosságnak az intézmény minden területét át kell hatnia, így az értékesítési területet is, ahol az ügyfelek megismerése során az értékesítőknek tudatában kell lenniük a kockázati szempontoknak, és képviselniük is kell azokat.

A CRO Klub résztvevői a CRO-k szerepének változásán kívül a szabályozási környezet módosulását és az ebből fakadó új feladatokat is körüljárták. Szalai Péter, a KPMG pénzügyi szektorra szakosodott tanácsadó csoportjának menedzsere a pénzügyi rendszerkockázatok csökkentése érdekében tett nemzetközi szabályozói lépéseket ismertette. „A pénzügyi szektornak is ki kell alakítania saját helyreállítási és szanálási terveit (angol kifejezéssel: Recovery and Resolution Plan, RRP), ha meg akarja előzni egy újabb Lehmann-ügy kirobbanását. Ezt a szabályozók ki is fogják kényszeríteni, hiszen a nemzetközileg rendszerszinten fontos intézmények meghatározása már megtörtént, most nemzeti szinten kell ugyanezt megtenni. Európában folyamatban van a kapcsolódó szabályokat tartalmazó irányelv kialakítása, Magyarországon idén várható a vonatkozó szabályozás megalkotása. Az új követelményeknek való megfelelés további feladatokat ró majd a banki és később várhatóan a biztosítási szektorban dolgozó CRO-kra is” – mondta el Szalai.