Az iBrainnek nevezett, egyszerĹą külsejĹą szerkezet egy olyan kísérletnek az alkotóeleme, amelynek célja, hogy a hosszú ideje az amiotrófiás laterális szklerózisnak vagy Lou Gehrig-kórnak nevezett betegség által megbénított tudóst képessé tegye kommunikálni pusztán a gondolatain keresztül. (A hazipatika.com-on olvasható leírás szerint az amiotrófiás laterálszklerózis - amyotrophiás lateralsclerosis, ALS, Lou Gehring-betegség - az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. A beteg végül teljesen elveszíti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem mĹąködnek. A betegség 1939-ben került az érdeklődés középpontjába, amikor végleg kettétörte a New York Yankees baseballcsapata híres tagjának, Lou Gehringnek a karrierjét.)

    A iBrain azoknak az új generációs hordozható neurális - különleges algoritmust használó - eszközöknek az egyike, amelyeket arra terveztek, hogy segítségükkel észlelhetővé és megfigyelhetővé váljanak például az alvási apnoéra, a depresszióra vagy az autizmusra utaló jellemzők. Az iBraint kifejlesztő csapatot a 32 éves neurológus, Philip Low, a NeuroVigil nevĹą San Diegó-i cég vezérigazgatója irányítja. Úgy gondolják, az ő eszközük megfelelő alternatívája lehet a drága alváslaborok által használt, több tucat elektródával preparált, gumiból vagy mĹąanyagból készült "fejfedőknek" - arról nem is beszélve, hogy az alváslaborok általában megkövetelik, hogy a beteg ott töltsön egy egész éjszakát.
    "Az iBrain valós időben képes az adatgyĹąjtésre, miközben a vizsgált személy a saját ágyában fekszik, TV-t néz vagy bármi mást csinál" - fogalmazott a The New York Times tudósítójának nyilatkozva Philip Low.

Felfogni az agy elektromos hullámait

    A készülék egyetlen csatornát használ az agyból érkező elektromos hullámok felfogására. Ezek a hullámok azok, amelyek a különböző tevékenységekkel vagy gondolatokkal együtt változnak, vagy a betegségek kísérő agyi rendellenességekre utalnak.
    Ezeknek a nyers hullámoknak a kiolvasása azonban igen nehéz feladat, mert áthaladnak az agy számos redőjén, majd a koponyán is, így értelmezésükhöz különleges algoritmusra van szükség: ennek első változata volt Philip Low PHD-munkája 2007-ben a Kaliforniai Egyetemen.
    "Az alapötlet az, hogy megnézzük: ha Stephen képes elméjét következetes és megismételhető minták létrehozására használni, vajon akkor egy számítógép képes-e lefordítani azokat mondjuk egy szóra, egy betĹąre vagy egy a gép számára értelmezhető parancsra" - fejtette ki Low a Hawkinggal kapcsolatos kísérletről.

    A kutatók elutaztak Hawkinghoz Cambridge-be, ráadták az iBrain fejpántját, és megkérték: képzelje el, hogy jobb kezével éppen egy gumilabdát markolgat. A fizikus természetesen valójában nem tudta mozgatni a kezét, de agyának motorikus kérge továbbra is kiadja ezt a parancsot, ezáltal pedig az agyban elektromos hullámok jönnek létre.
    A Spearsnek elnevezett algoritmus képes volt jelekként felismerni Hawking gondolatait, és a négyzethálón "tüskék" sorozataiként jelenítette meg azokat. "Tudni akartuk, hogy történik-e valami a jelekkel - magyarázta a vezérigazgató -, és tényleg tapasztalhattuk a változást".
    A NeuroVigil azt tervezi, hogy ezt a vizsgálatot ALS-ben és más neurodegeneratív betegségben szenvedők nagyobb csoportján is megismétlik.

Hawking képes kommunikációra!

    A kutatók az előzetes eredményeket Hawking kommunikációs képességének jeleként tekintik, jóllehet az a betegség előrehaladtával egyre csökken.
    A 70 éves tudós számára - akinek nevéhez kulcsfontosságú elméleti fizikai alapvetések kötődnek (valamint Az idő rövid története címĹą bestseller) - most egy egyszerĹą üzenet létrehozása is néhány percet vesz igénybe. Infravörös szemüveget visel, amely felveszi arcának rángatózását, a Cambridge-ben dolgozó teamje pedig szinkron módon követi ennek az "arcdetektornak" a változásait.
    "Low és a cége kiváló munkát végzett ezen a területen - fogalmazott maga Hawking - Én abban a reményben veszek részt a projektben, hogy gyakorlati tanácsokkal is el tudom látni a NeuroVigilt. Szeretném segíteni a kutatást, ösztönözni az erre a területre irányuló beruházásokat, és ami a legfontosabb: némi jövőbeli reményt nyújtani azoknak, akiknél ALS-t vagy valami más, neurodegeneratív elváltozást diagnosztizáltak orvosaik." (folyt.)