Világszerte a számítógép felhasználók több mint fele (57%) használ kalózszoftvereket. 31%-uk minden esetben, többnyire, vagy alkalomadtán, míg 26% ritkán teszi ezt. Ez csupán néhány adat a BSA kilencedik globális felméréséből, amelyet világszerte majd 15 000 felhasználó bevonásával végeztek.

A felmérés további megállapításai:

•    A kalózszoftverek aránya körülbelül 42%
•    A kalózszoftverek kereskedelmi értéke a 2010-es 58,8 milliárd dollárról 2011-ben 63,4 milliárd dollárra emelkedve rekordot döntött. Ennek legfőbb oka a fejlődő gazdaságok növekvő PC-vásárlásai, mivel itt a legmagasabbak a kalózkodási ráták.
•    Az illegális szoftverhasználatot tekintve a fejlődő és fejlett gazdaságok között tapasztalható olló továbbra sem szĹąkül. Példának okáért Kínában az egy PC-re eső szotfver költés negyede az orosz, indiai, vagy éppen brazil adatnak, és csak 7%-az Egyesült Államok hasonló értékének.
•    Azok a felhasználók, akik a felmérés során azt mondták, hogy a legtöbb szoftverük illegális, jellemzően fiatal férfiak , akik egyébként több programot telepítenek számítógépeiken, mint a felhasználók egyéb csoportjai.
•    Az üzleti döntéshozók saját bevallásuk szerint gyakrabban alkalmaznak kalózszoftvereket, mint más felhasználók.
•    A közvélemény szerint továbbra is fontos a szellemi tulajdon védelme:  tízből hét felhasználó támogatja azt, hogy az innovációkkal előálló fejlesztőket meg kell fizetni, hogy további újdonságokkal álljanak elő.

Hogyan csökkenthető a szoftverkalózkodás?

Számos országban csökken fokozatosan a kalózszoftverek aránya. Ez azt bizonyítja, hogy a konzekvensen folytatott “kalózellenes” tevékenységeknek van eredménye, a kormányzatok igenis hatékonyan képesek tenni a szoftverkalózkodás visszafogása érdekében. Néhány példa:
•    A köz figyelmének felhívása a szoftverkalózkodásra és a szellemi tulajdonjogokra az iparággal és a hatóságokkal együttmĹąködésben.
•    A szoftverek és más védett anyagok védelmének modernizálása az olyan innovációk, mint a felhő alapú számítástechnika vagy a hálózatba kapcsolt mobileszközök megjelenése miatt.
•    A szellemi tulajdonjogok védelmét célzó törvényekhez kapcsolódó végrehajtói tevékenységek erősítése dedikált erőforrások és szervezetek révén – beleértve például a bírósági alkalmazottak továbbképzését, a határokon átnyúló együttmĹąködéseket és a WTO Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS) kötelezettségeinek teljesítését.
•    Példamutatás kizárólag legális szoftverek használatával, software asset management (SAM) programok bevezetése, legális szoftverek használatának népszerĹąsítése az állami vállalatok, beszállítóik és partnereik körében.