Magyarok a Marson - Robotépítő-verseny Szegeden
2012. május 13.
A zord marsi körülményeket idéző akadálypályán mérték össze képességeiket a hetedik alkalommal megrendezett Magyar Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenyén induló csapatok robotjai szombaton Szegeden; a végső győzelmet a főként műegyetemisták alkotta Mars Poetica szerezte meg.
A kerettörténet szerint a csapatok feladata olyan rovarszerű robotok építése volt, melyek képesek a zord marsi körülmények között minimális emberi beavatkozással navigálni. A cél minél több területet benépesíteni, és megvédeni a többi robottól az értékes utódokat.
Az akadálypályán - ahol egyszerre négy robot küzdött egymással - különböző magasságú bázisokat alakítottak ki, a csapatok feladata az volt, hogy gépeik minél több célterületre lerakjanak egy-egy petét szimbolizáló pingpong labdát, úgy, hogy az lehetőleg a menet végig ott maradjon. A csapatok külön pontot kaptak az eltérő nehézségű bázisok meghódításáért, s azért is, ha a pete a lefújáskor is a célterületen volt. Ezért nem csoda, hogy komoly taktikai küzdelem is kialakult, mindenki igyekezett megtisztítani a bázisokat a más csapatok labdáitól.
A robotokat a versenyzők irányították számítógépeikről, ám csupán azt adhatták meg a terem tetejére szerelt kamera közvetítette "műholdképen", hogy a gép a pálya melyik pontját közelítse meg. Ráadásul parancsaik - a Mars-járókhoz hasonlóan - késleltetéssel jutottak el a robotokhoz.
A középiskolások, illetve egyetemisták alkotta csapatok két típusú robotot épített: a többség járókerettel lépegető gépeket készített, de akadtak olyanok, akik rovarszerű hexapodokkal (hatlábúakkal) próbálkoztak. A végső győzelmet a két módszert lényegében ötvöző, főként műegyetemisták alkotta Mars Poetica szerezte meg Irodalmi lépegető névre hallgató szerkezetével.
Dányádi Bulcsú, a Budapesti Műszaki Egyetem végzős gépészmérnök hallgatója az MTI-nek elmondta, a nyolctagú csapat január elején fogott hozzá munkához. A robot szinte összes alkatrészét saját maguk tervezték meg háromdimenziós szoftverrel, és gyártást is önállóan végezték. Az Irodalmi lépegető vezérlését összesen négy számítógép végezte: egy a robot fedélzetért dolgozott, egy a kommunikációért felelt, egy a "műholdképet" elemezte, egy másikon pedig a vezérléshez szükséges utasításokat vihették be.
A hallgató szerint a döntőben már 80 százalékban a taktikán múlott a győzelem, csak kisebb részben számított a robot gyorsasága és ügyessége, ahhoz azonban, hogy eljuthassanak eddig, a szerkezetnek ki kellett bírnia az első öt forduló küzdelmeit.
Kapcsolódó cikkek
- Androideák Entertainment: megvannak a győztes alkalmazás ötletek
- Hazai fejlesztések a világ legnagyobb elektronikai vállalatainak fókuszában
- Ismét elrajtol a WTW 24 órás fejlesztői verseny
- Magyar projekt nyerte a 30 ezer dolláros ösztöndíjat a NASA kutatóbázisára
- Magyarországon épül Európa legnagyobb adatátviteli informatikai központja
- Ismét elrajtol a WTW 24 órás fejlesztői verseny
- Az Akadémiai Könyvtár ősnyomtatványai az interneten
- Szóból ért nemcsak az ember, már a gép is (2. rész)
- Szóból ért nemcsak az ember, már a gép is (1. rész)
- Debreceniek nyerték az Infomaratont