MĹąvészek. Feltalálók. Zenészek. Orvosok. Informatikusok. Minden innovatív, mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató termék, megoldás mögött egy nagy fantáziával rendelkező, kreatív személyiség áll, aki hajlandó álmainak, elképzeléseinek megvalósítására. A hamisítás és kalózkodás azonban sok újítónak szegi kedvét attól, hogy ötletét megossza a világgal.

A szellemi tulajdonjogi világszervezet, a World Intellectual Property Organisation idén 12-dik alkalommal megrendezett Szellemi Tulajdonjog Világnapja alkalmából ezekre a vizionárius újítókra szeretné felhívni a figyelmet.
“A szellemi tulajdon védelme adja az innováció gerincét egy gazdaságban” – hangsúlyozta David Finn, a Microsoft szellemi tulajdonjog-védelmi és hamisítás-elleni globális igazgatója. “Amikor az emberek idős és komoly energiát ölnek egy termék, megoldás fejlesztésébe, azért, hogy azt mások egyszerĹąen ellopják, az megtöri az alkotói kedvet, kevesebb a fejlesztés, kisebb a beruházási intenzitás. EgyszerĹąen fogalmazva a kalózkodás elfolytja az innovációt.”

A világ legnagyobb szoftverkészítőit tömörítő Business Software Alliance (BSA) által kiadott jelentés szerint a szoftverhamisítás és jogtalan használat kereskedelmi értéke meghaladja az 58 milliárd dollárt világszerte. A jelentésben vizsgált 116 ország több mint felénél a hamisított szoftverek aránya 62 százalék vagy annál magasabb volt.
A BSA és az IDC nemrég végzett, közös - több országra kiterjedő - felméréséből az derült ki, hogy a fejlődő országokban a felhasználók 46 százaléka gondolja úgy, hogy a fájlcserélő oldalakon letöltött szoftverek legálisak, míg a fejlett országokban ez az arány 21 százalék. Ugyanakkor a teljes válaszadók 71 százaléka ért egyet azzal, hogy a szoftver fejlesztőinek fizetni kell, ha termékeiket használni szeretnénk.

A szoftverkalózkodás káros hatásai az egész gazdaságban érezhetők. Az illegális szoftvereket használó cégek például jogosulatlan versenyelőnyhöz juthatnak a programokért törvénytisztelő módon fizetőkkel szemben.
 A Keystone Strategy fejlődő országokban végzett felmérése szerint a burjánzó szoftverhamisítás a helyi szoftverkészítőknek évi 2,9 milliárd dollárra rúgó kart okoz. Ha a szoftverek 5 éves életciklusát vesszük figyelembe, akkor az érték 14,4 milliárd dollár, amelyből a kelet-közép európai régió 1,8, Latin-Amerika 2,7, míg Ázsia és Óceánia 9,9 milliárd dollárral részesedik. A kelet-közép-európai régiót érintő 1,8 milliárd dolláros kár éves szinten 46 400 munkahely létrejöttét veszélyezteti az ipari szektorban.
Tavaly a BSA a PC-felhasználók körében végzett felmérése ellentmondásos eredményeket hozott: a kutatás szerint a felhasználók 71 százaléka támogatja a szellemi tulajdonjogok védelmét, ám 47 százalékuk illegális forrásból szerzi be a szoftvert.