Neale Cosby nyugalmazott ezredes, aki a virginiai Alexandriában mĹąködő Védelmi Elemzések Intézetében a munkálatot irányította, azt mondja, hogy a modell lehetővé teszi a parancsnokok számára, hogy panorámaernyőn nézzék az eseményeket, különböző nézőpontokat válasszanak, és fejlesztéseket hajtsanak végre a fegyverzetben és a taktikán. A szoftvert később továbbfejlesztették úgy, hogy videojátékként is lehessen kezelni, amelyben különböző körülményeket - például ködös időben vagy éjszaka vívott harc, fejlettebb ellenséges technika - lehet kipróbálni.

Fokozott izgalmi állapot

    Az 1990-es években Washingtonban széles körben bemutatott modell hatására fellendült a harci szimulátorok gyártása, és olyan technológiai forradalom indult el, amely átalakította a kiképzés módszereit, és megváltoztatta a hadviselés módját.
    A szimulációs technológia nem olcsó. Az amerikai hadiipari óriás, a Lockheed Martin a közelmúltban 24,5 millió dollárért adott el két F-16-os vadászgépet utánzó szimulátort. A valódi felszereléssel végzett kiképzés azonban balesetekhez vezethet, és általában még többe kerül, úgyhogy a védelmi minisztériumok lelkesen alkalmazzák a szimulátorokat. Az egyes rendszereket akár össze is lehet kapcsolni, lehetővé téve ezzel, hogy különböző országokban lévő emberek együtt gyakoroljanak.
    A párizsi központú Antycip Simulation több mint 15 afrikai, európai és észak-amerikai kormánynak szállít szimulációs szoftvert és berendezést. A szimulációk laptopra méretezettől stúdióméretĹąig terjednek. Az Antycip egyik NATO-szövetségeseknek készített hálózata több mint négyszáz szimulációs állomást kapcsol össze. A kiképzés résztvevői saját nézőpontjukból - például egy fal mögül kipillantva, vagy helikopteren közeledve - látják és hallják a virtuális világot. Az Antycip forgalma meglehetősen élénk: eladásai2011-ben 15 százalékkal 11,5 millió dollárra nőttek.
    "A kiképzés résztvevőinek izgalmi állapota fokozható azzal, hogy újabb és újabb problémákat építenek be a szimulációba" - mondta a The Economist címĹą hetilapnak Robert Carpenter, az ausztrál hadsereg puckapunyali szimulációs csoportjának mĹąszaki igazgatóhelyettese. Például a hang- és videokommunikációt ki lehet iktatni, de a virtuális ellenség fel is gyorsíthatja a támadását, vagy veszedelmesebb fegyvert használhat. Ez segíti a parancsnokokat annak meghatározásában, hogy egy bizonyos védelem mikor omolhat össze, vagy hogy milyen fegyvercserék a leghatékonyabbak.

Mentegetőzésnek helye nincs

    A georgiai Mariettában székelő Motion Reality nevĹą cég, amely az Avatar, a King Kong és a GyĹąrĹąk ura készítéséhez használt animációs technika egy részét szállította, az ugyancsak amerikai Raytheon vállalattal együtt elkészített egy "vegyes valóságú" harci szimulátort, a VIRTSIM-et, amelyet a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) januárban vett használatba a virginiai Quanticóban mĹąködő akadémiáján, és amelyből egy közel-keleti ország is vásárolt.
    A lényege: egy kosárlabdapálya nagyságú területen tizenkét olyan látókészüléket viselő kommandós tartózkodik, amely háromdimenziós képeket vetít eléjük. A területen lévő valódi tárgyak összekeverednek a számítógép generálta épületekkel és ellenséggel. A kiképzésen részt vevők testére elektródákat erősítenek, amelyek fájdalmas ütést mérnek rájuk, ha virtuális lövés vagy bombarobbanás éri őket.
    A VIRTSIM rögzíti a kommandósok mozgását, úgyhogy a gyakorlat később különböző nézőpontokból újranézhető. Rávetítet grafikák mutatják egy-egy résztvevő látószögét, következésképpen mindenki pontosan meg tudja állapítani, hova nézett vagy éppen nem nézett az illető az akció folyamán. Ha hibásan cselekedett, mentegetőzésnek helye nincs.
    "De nem csak a technológia vált fejlettebbé. A legújabb szimulációk már pszichológiai tényezőket is figyelembe vesznek" - közölte Sébastien Saint-Luc a hadihajókat és tengeralattjárókat gyártó francia DCNS-től. A cég első számú szimulátora, a Solaris Battlelab olyan nem tárgyi összetevőket is képes modellezni, mint a rossz hírek (például egy védelmi minisztériumot ért bombatámadás) hatása egy hajó parancsnokának arra a képességére, hogy információcserét folytasson, és döntéseket hozzon harc közben.

Szimulált valódi harci események

    Egy másik új trend a szimulátorok és a valódi harci események integrációja. Chester Kennedy, a Lockheed Martin szimulációs technikáért felelős alelnöke a hetilapnak nyilatkozva a módszer illusztrálására egy 2007-es összecsapást hozott fel példaként, amelyben lázadók amerikai katonákat öltek meg az utóbbiak taktikai hibáját kihasználva. Annak idején a Lockheed Martin szakértői - alig 24 órával az ütközet lezajlása után - kikérdezték a túlélőket, aztán elkészítettek egy szimulátort, amely más katonákat ugyanolyan körülmények közé helyez, hogy gyakorolják társaik hibájának elkerülését. A cég ma már rendszeresen szimulál valódi harci eseményeket. (folyt.)