A rádiómĹąsor internetes oldala azzal összefüggésben volt kíváncsi a hazai internetezők véleményére, hogy az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország január végén aláírta a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, az ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).
    Az NRC február végén készített kutatása szerint a magyar internetező férfiak kevésbé támogatják a szabályozást, és a fiatalok körében is magasabb az elutasítók aránya, mint az idősebbek között. A huszonéves férfiak 62 százaléka például ellenzi a jogi szabályozást, és csak negyedük támogatja azt, az 50 évnél idősebb nők 76 százaléka ezzel szemben a törvényi szabályozás mellett áll, körükben az ellenzők aránya mindössze 7 százalék.
    A felmérés megrendelői ellentmondásosnak tartják ugyanakkor, hogy a netezők többsége egyetért azokkal az érvekkel, amelyeket a szabályozás ellenzői hangoztatnak. A legáltalánosabb érv ugyanis az információ szabadságának elve, amelyet a hazai netezők elsöprő többsége, közel 90 százaléka mindennél fontosabbnak tart. A szabályozással egyet nem értők 85 százaléka gondolja  úgy, hogy az internetes letöltéseket jogi eszközökkel sem lehet korlátozni, de érdekes módon a szabályozáspártiak kétharmada is valamennyire osztja ezt a véleményt - fejtik ki az oldalon.

    A blog készítői kiemelik, a hazai internetezők többsége a zene- és a filmipart sem félti a szabad letöltésektől. Négyből hárman ugyanis úgy vélik, a mozik akkor is mĹąködni fognak, ha a neten szabadon terjedhetnek a filmek, háromból két internetező pedig azon a véleményen van, hogy a zenészeknek inkább a koncertbevételekből kellene megélniük, mint a felvételek után járó jogdíjakból. Igaz ez akkor is, ha a jogi szabályozás támogatói nagyobb rokonszenvvel vannak a kiadók iránt: 53 százalékuk ugyanis azt gondolja, a nagy kiadók fontos értéket adnak a popkultúrához, míg a szabályozást elutasítók kétharmada nem osztja ezt a véleményt.
    A blog tájékoztatása szerint az NRC 2012. február 23. és 27. között végezte a felmérést ezer internethasználó online megkérdezésével és - a Millward Brown-TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozva - a reprezentatív, legalább hetente internetező 18-69 éves korú magyar lakosság körében.

    Az ACTA ellen február elején több európai országban, így Magyarországon is tartottak tiltakozásokat a szabályozás ellenzői. A tiltakozás a közelmúltban túllépett az utcákon és a közösségi hálókon, s több európai kormány felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A növekvő nyomásnak engedett az Európai Bizottság is, amely február 22-én bejelentette, hogy jogi vizsgálatnak veti alá a nemzetközi kereskedelmi megállapodást. Az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, hogy összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal.