"Míg eddig folyamatosan napsütésben haladt, és állandóan kapott energiát, most ez a kedvező állapot megszĹąnt" - közölte a kutató. Magyarázata szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy nem töltődnek a napelemek és hőenergiát sem kap a mĹąhold, a mérések szerint a Masat-1 egyik oldallemeze mínusz 8 Celsius-fokra lehĹąlt. Ez azonban egy átmeneti állapot, ahogy a mĹąhold forog, visszamelegszik.
    "A másik negatív dolog, hogy az áramköröket fokozottabb igénybevételnek teszik ki a ciklikus termikus változások, az, hogy a mĹąhold hol felmelegszik, hol pedig lehĹąl. Ez azt jelenti, hogy az elektromos kötéseink, huzalaink +mozognak+, a hőfok függvényében hol kitágulnak, hol összehúzódnak. Ez például a forrasztásainkat, vagy az integrált áramkörökben lévő belső kötéseket fenyegeti. A ciklikus változások egészségtelenek a mĹąhold számára, de ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével kellett megtervezni és teszteltük a mĹąholdat" - fejtegette a BME docense.

    Ismertetése szerint a Masat-1 a 102 perces pályájából körülbelül 20 percet tölt árnyékban, de a következő két-három hétben a helyzet rosszabbodik: március közepére a mĹąhold pályájának a felén sötétben halad, s csupán a fele lesz napfényben.
    "Még várunk a stabilizációs kísérlettel, mivel ez energiaigényes mĹąvelet. Jelenleg olyan helyzetben pörög a mĹąhold, hogy az antenna forgása sem zavarja a vételt. Folyamatosan kapjuk az adatokat 102 rádióállomástól a világ 24 országból. A következő 2-3 hétben, amíg a Masat-1 a legrosszabb helyzetbe kerül, nagyon izgalmas lesz látni, hogy a tervezésnek megfelelően mĹąködik-e, tehát a belső hőmérséklet, hőeloszlás olyan-e, mint terveztük, és az energiaellátással nem lesz-e valami probléma. Megfigyeljük, hogy jól tervezték-e a mĹąholdat - vesszük az adatokat és nézzük, hogy mi történik ott fent" - összegezte Gschwindt András.

    A Masat-1 az Európai Ĺ°rügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik mĹąhold "társaságában" február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) Ĺąrközpontból, Dél-Amerikából. A kisméretĹą, 1 kilogramm tömegĹą, kockaalakú pikoszatellit a BME két villamoskari tanszéke, valamint Ĺąrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyĹąjti. A fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a mĹąhold orientációját befolyásolni.