Távérzékelési központot nyit az ENSZ a gyöngyösi főiskolán
2012. február 8.
Úgynevezett hiperspektrális távérzékelési technikával készülő műholdas és légi felvételeket elemző központot nyit az ENSZ Világűrirodája (UNOOSA) a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán. Az erről szóló egyezményt kedden a világszervezet bécsi központjában írta alá Takao Doi, az UNOOSA igazgatóhelyettese és Bíró Tibor, a főiskola dékánja.
A Magyarországon egyedülálló központ feladata a távérzékelés felhasználásával a katasztrófahelyzetek megelőzése, illetve a bekövetkezett környezeti katasztrófák következményeinek légi állapotfelmérése, az ezzel kapcsolatos tudás átadása a fejlődő országok számára.
Az ENSZ Közgyűlés felhívására a magyar kormány által felajánlott regionális hivatal annak a 12 központnak az egyike lesz a világon, melyek az ENSZ UN-SPIDER (katasztrófa és vészhelyzet-elhárító) programjának megvalósításában vesznek részt.
Mint azt Takao Doi ebből az alkalomból elmondta: a Károly Róbert Főiskolára azért esett a nemzetközi szervezet választása, mert az intézmény egyedülálló technológiát és tapasztalatokat halmozott fel ezen a területen.
Számítanak mind az intézményben dolgozó kutatók, mind a hallgatók támogatására a fejlődő országok szakértőinek kiképzése területén is.
Hozzátette: a megállapodás azért is különlegesnek számít, mert hasonló együttműködést eddig csupán egy egyetemmel alakítottak ki, de más területen.
Bíró Tibor arról szólt, hogy a főiskola jelentős gyakorlati tudást szerzett az olyan környezeti katasztrófák légi állapotfelmérése során, mint a Mexikói-öblöt károsító olajszennyezés, vagy a kolontári vörösiszap katasztrófa.
Ugyanakkor a megállapodás révén a központnak közvetlen hozzáférése lesz a többi között a NASA nem publikus műholdas felvételeihez és világszerte részt vesz majd olyan programokban, amelyek a katasztrófák és vészhelyzetek következményeinek felderítését szolgálják.
Mindez azt jelenti, hogy a főiskola egy elit klub tagjává vált, ami jelentősen növeli az intézmény tudományos ázsióját - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a főiskola már ma is meglévő technológiai eszközeit használó ENSZ-irodában végzett munka eredményeit az Egyesült Nemzetek valamennyi tagországa hasznosíthatja. A laboratórium egyben része a főiskola oktatási egységének, vagyis az intézmény környezetgazdálkodási agrármérnök szakos hallgatói bekapcsolódhatnak az ENSZ tevékenységébe, és akár külföldi missziókon is részt vehetnek.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy a világszervezet ugyan nem nyújt anyagi támogatást az iroda működtetéséhez, ám hozzásegítheti a főiskolát olyan megrendelésekhez, amelyek révén forrásokhoz jut.
Csuday Balázs, Magyarországnak az ENSZ bécsi központjához delegált nagykövete hangsúlyozta, hogy a regionális iroda része a kormányzat azon politikai célkitűzésének, amely a szaktudáson keresztül nyit a világ felé.
A gyöngyösi főiskolára a vörösiszap katasztrófa hatásának feltérképezése során végzett munka nyomán esett a kormányzat választása - mondta a diplomata.
A nemzeti fejlesztési terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja keretében támogatott környezetinformatikai és távérzékelési laboratórium létrehozásának összköltsége 802 millió forint. A technológia a katasztrófák felmérésén túl alkalmas például egy erdő faállományának a pontos meghatározása is.
Az érzékelők egy repülőgép aljára szerelve, a levegőből észlelik a földfelszín által kibocsátott elektromágneses jeleket, majd egy szuperszámítógép segítségével feldolgozzák az így kapott adatokat.
Kapcsolódó cikkek
- Magyar diákok a YouTube Space Lab projekt 60-as döntőjében
- Kiállításon az első magyar műhold ikerpéldánya
- Módosították az első magyar műhold indításának időpontját
- Körbejárni Stonehenge-t a Google segítségével
- Egyedülálló laboratóriumokat mutattak be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- Kitüntetések az informatika szakmában
- Vak fiatal a NASA űrtáborban
- Új generációs internetes kutatások a Budapesti Műszaki Egyetemen
- A NASA az óceánok sótartalmát vizsgáló műholdat bocsát föl
- Informatikai konferencia a Kaposvári Egyetemen