Igazán vonzó ajánlatnak hangzik 2012-ben Magyarországon az átlagbér háromszorosát hazavinni és biztos munkahelyet tudni magunkénak. Ennek ellenére nincs elég mérnök és szakember a magyar sikerágazat számára. Az itt betölthető állások jelentős részéhez ugyanis megfelelő mĹąszaki tudásra és aktív, használható idegennyelv-ismeretre volna szükség.

„Ma még talán nem elég tudatosak a szülők gyermekük pályaválasztáskor: jellemzően 16 éves korban alakul ki a későbbi életpályát meghatározó irány, de a fiatalok ilyenkor bizonytalanok, ezért óriási a szülők felelőssége. Fontos lenne tudatosan segíteni, hogy a gyerekek megtalálják a megfelelő foglalkozást a megfelelő területen, és később kiemelkedő fizetéssel egy jó karriert fussanak be. Az biztos, hogy mérnökökre és képzett mĹąszaki szakemberekre égető szükség van, és ezt jól jelzi az átlagosat meghaladó jövedelmük is.”– húzta alá Tóth Mónika, HR szakértő, a Personnel Leasing munkaerő-szervező ügyvezetője.

„Az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra. Az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére.” – fogalmazott

Marc de Bastos Eckstein, a multinacionális óriáshoz, a nemzetközi ThyssenKrupp vállalatcsoporthoz tartozó ThyssenKrupp Presta Hungary német ügyvezető igazgatója. Az általa irányított cég a világ vezető autógyártói számára fejleszt elektromechanikus kormányrendszereket 250 magyar mérnök közremĹąködésével. A vállalat a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ami Eckstein szerint jól mutatja a szegmens perspektíváját.

Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségĹą munkaerő bevonására is, így a foglalkoztatás radikálisan növelhető lenne. Az elektronikai ipar volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35%-ot emelkedett, szemben az ipar 15%-os bővülésével. Ehhez azonban a befektetők számára vonzó feltételeket és légkört kell teremteni.

„Az elektronikai gyártók legnagyobb bázisa a régióban nálunk van, és ezek a vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, de a jövőt előre fel kell építeni. ÉsszerĹą szakképzésre, az innovációt serkentő politikára, versenyképes adóra, vámokra, valamint stabil jogi és szabályozási környezetre van szükség.”- hangsúlyozta Hetényi Márk, a főleg elektronikai gyártással foglalkozó, a legnagyobb technológiai márkák számára szállító, hazánkban húsz éve mĹąködő Flextronics Hungary regionális főigazgatója.

A hazai KKV-k is jól szerepelnek az ágazatban: sokan egy-egy multinacionális vállalat beszállítói, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket. A mĹąholdas kommunikációs rendszereiről és saját fejlesztésĹą robotrepülőgépéről ismert Bonn Hungary Kft. nemzetközi sikere jól példázza ezt a lehetőséget. 

„A mérnöki munka kreatív, és jól megfizetett, az ágazat pedig világszerte gyorsan fejlődik. Kár lenne kihagyni ezt a kiváló lehetőséget Magyarország gyarapodására.” – mutatott rá Kazi Károly, a Bonn Hungary ügyvezető igazgatója.

Az ágazatban meghatározó szervezetek ezért idén tavasszal létrehozták a Nemzeti Elektronikai Kerekasztalt, amely ajánlásokat adott a kormányzat számára az elektronikai ipar jobb kihasználására. A résztvevők szerint nagyot lehet lendíteni a gazdaságon egy ilyen erős, exportorientált terület fejlesztésével.

„Ma Magyarország gazdaságilag erős pontja a hazai elektronikai ipar, amire lehet és érdemes építeni a kormányzatnak, illetve a pályát választó fiataloknak. Egy kormányzati ágazati felelős segítségével látványos gazdasági és foglalkoztatási eredményeket lehetne felmutatni.” – állította Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A NEK tagjainak tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségĹąekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeken is, ezért arra biztatják a fiatalokat, hogy elsősorban mĹąszaki szakképzettséget szerezzenek, és természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak. A mérnöki tudást azonban nyelvismeret nélkül lehetetlen megfelelően kamatoztatni, aktív, használható idegennyelv-ismeret nélkül pedig senki sem lehet versenyképes ezen a területen. Ezért a NEK üdvözli, hogy az új felsőoktatási törvény 2016-tól már az egyetemi felvétel előfeltételeként szabja meg legalább egy nyelvvizsga meglétét, aminek hiánya ma még sokszor a diploma kibocsátását is megakadályozza.