A kultúra esete a pénzgyárral

    "Természetesen mĹąködik egyfajta befektetési logika is - részletezte. - Ha jó a tartalom az interneten, ez a nyílt szabványok körülményei között jót tesz a webnek, jó a felhasználóknak. Ha pedig valaki olyasmibe fektet be, ami jó a webnek és a felhasználóknak, az busásan megtérül."
    Vajon jó dolog-e, hogy a múzeumok és más nonprofit kulturális intézmények ilyen szoros együttmĹąködést alakítanak ki egy, a Google-hoz hasonló pénzgyárral?
    Abban természetesen nincs semmi új, hogy különböző vállalatok szponzorálják a mĹąvészeteket. Elizabeth Merritt, az amerikai múzeumok szövetsége által létrehozott Center for the Future of Museums nevĹą szervezet alapító igazgatója szerint a Google-féle támogatás csupán evolúciós lépcsőfok a múzeumok és a szponzorok közötti hagyományos viszonyban, és a múzeumoknak értő módon kellene felhasználniuk az ilyen jellegĹą kapcsolatokat.
    Michael Lieber, a Jad Vasem informatikai vezetője szerint egyik középponti céljukkal - a lehető legszélesebb körben terjeszteni az információkat a holokausztról - találkozik a Google önként vállalt missziója, miszerint: "szervezetté kell formálni a világban létező információkat, és általánosan elérhetővé, illetve használhatóvá kell tenni őket".
    Az Izrael Múzeumhoz hasonlóan a Jad Vasem is azonnali látogatószám-növekedést tapasztalt, amint az év elején megnyitotta weboldalát a nagyközönség előtt. Korábban évente mintegy 60 000-en ismerkedhettek meg a gyĹąjtemény anyagával, most ennyien keresték fel a virtuális tárlatot - egyetlen hónap alatt.