A szerdán sajtótájékoztatón ismertetett Cisco tanulmány szerint az adatközpontok globális forgalma 2015-re a négyszeresére, 4,8 zettabájtra nő. Napjainkban a számítási felhőkhöz kapcsolódó adatforgalom az adatközpontok összforgalmának mintegy 11 százalékát teszi ki, ez az arány 2015-ben meghaladja majd a 33 százalékot. A cloud tehát az információs technológia jövőjében meghatározó szerepet játszik majd.
    A tanulmány alapján az 1,6 zettabájtos érték nagyjából egyenértékĹą 22 billió órányi zenefolyam letöltésével, 5 billió órányi üzleti webes konferencia lefolytatásával, illetve 1,6 billió órányi online, nagy felbontású (HD) videofolyammal.
    A tanulmány nem vizsgálta, hogy a megnövekedett forgalom lebonyolításához milyen beruházások szükségesek.

    A Cisco globális cloud index-tanulmánya szerint az adatközpontok forgalmának túlnyomó többségét nem a végfelhasználók generálják, hanem maguk az adatközpontok és a felhő. Ez a forgalom döntően olyan mĹąveletekből származik - például biztonsági mentések és másolások -, amelyek jellemzően láthatatlanok a végfelhasználók számára. A forgalom 76 százaléka továbbra is az adatközpontokon belül marad, például a különböző virtuális gépek közötti forgalom formájában. A forgalom 17 százaléka az adatközpontok és a végfelhasználók között zajlik majd, míg további 7 százalék az adatközpontok között keletkezik olyan mĹąveletek során, mint az adatreplikáció és a frissítések.
    Az adatforgalom növekedése azzal is jár majd, hogy a távoli elérésĹą gépek veszik majd át a hagyományos, például az adott cég telephelyén lévő szerverek szerepét, részben azért is , mert a bérelt kapacitású felhő alapú adatközpontok lehetővé teszik a költségek drasztikus, akár felére való csökkentését.

    A Cisco tanulmánya szerint éppen ezért a gyorsaság növekedése mellett a méretgazdaságosság lesz az egyik mozgatórugója a felhőkre való áttérésnek. A felhő modell további előnye a rugalmasság, a változó igények folyamatos kiszolgálására.
    Tázló József, a Cisco Magyarország mĹąszaki igazgatója elmondta, hogy az adatközpontok és a számítási felhők iránt Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés.
    Hozzátette: a felhőalapú rendszerek használatára leginkább a fejlett régiók készültek fel, míg Közép- és Kelet-Európa a középmezőnyhöz tartozik. Ugyanakkor a felmérés során egyetlen régiót sem találtak teljes mértékben képesnek az olyan fejlett felhőalkalmazások támogatására, mint a HD videokonferenciák és fejlett játékalkalmazások. Egyes országok azonban, mint például Dél-Korea, Japán és Dánia, már most elérik az ehhez szükséges széles sávú adatforgalmi szintet.