"Nem kérdezzük, mennyire fontos a kutatás, vagy hogy mennyire újak az eredmények" - magyarázza Patterson, aki mielőtt a kiadói tevékenységbe fogott, genetikusként az Oxford és a Stanford Egyetemen dolgozott.

A PLoS One emellett esélyt kínál a kutatóknak arra, hogy lássák: a cikk közzétételét követően milyen mértékben használták azt fel mások, hányan töltötték le, hányan idézték és hányan javasolták megtekintését a közösségi oldalakon.
   

Nyílt hozzáférés - a kutatói elitnek
   
   

De nem minden nyílt hozzáférésĹą folyóirat ennyire nyitott. Júniusban a Wellcome Libraryt is magában foglaló Wellcome Alapítvány bejelentette, hogy az egyesült államokbeli Howard Hughes Medical Institute-tal és a németországi Max Planck Társasággal együttmĹąködve olyan új, nyílt hozzáférésĹą folyóiratot hoz létre, amelynek célja a kutatók legfelsőbb szintjének elérése szerte a világon.
   

"Igyekszünk felhívni a figyelmet olyan anyagokra, amelyek korábban már megjelentek például a Science-ben, a Nature-ben vagy a Cellben" - fogalmaz a Wellcome Library digitális szolgáltatásokért felelős vezetője, megjegyezve, hogy a Wellcome Alapítvány az egyesült államokbeli Országos Egészségügyi Intézethez (National Institutes of Health) hasonlóan már előírja a kutatóknak: szabadon hozzáférhető folyóiratokban is közzé kell tenniük eredményeiket.
   

A hagyományos modellnek megvannak a maga védelmezői. Miután nemrégiben George Monbiot, brit tudományos és oknyomozó újságíró megjelentetett egy cikket a The Guardianben arról, hogy a tudományos kiadók "kíméletlen kapitalisták", a londoni székhelyĹą Publishers' Association tudományos kiadásért felelős igazgatója, Graham Taylor azt nyilatkozta a Times Higher Education címĹą lapban, hogy minden kiadó "egyetemes hozzáférésre" törekszik, de időbe telik, mire megtalálják ennek "fenntartható, bővíthető, támogatott" módját.
   

Sir John Daniel, a Commonwealth of Learning elnöke szerint - ez egy olyan szervezet, amelyik a fejlődő országokban folyó oktatási tevékenységet segíti - az ilyen jellegĹą erőfeszítések egyáltalán nem mennek elég messzire. A fejlődő világban ugyanis az az egyik legfőbb akadály, hogy hiányoznak a magas színvonalú oktatási anyagok. Azok az országok, amelyekkel együttmĹąködik a szervezet, egyszerĹąen nem engedhetik meg maguknak drága folyóiratok előfizetését: már így is messze erőn felül költöttek tankönyvekre.

Elnyerni a kormányzat támogatását
   
   

Jövő júniusban a Commonwealth of Learning lesz a társ-házigazdája az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által szervezett világkonferenciának, és a tanácskozás előkészítéséhez nemrégiben elnyerte a William and Flora Hewlett Foundation (a Hewlett-Packard társalapítójának és feleségének alapítványa) támogatását is.
   

Annak célja: készüljön felmérés a nyílt hozzáféréshez való kormányzati hozzáállásról, és segítsen megfogalmazni a lehetséges iránymutatásokat a kormányzati támogatáshoz.
   

Mark Patterson (PLoS One) úgy jellemezte a mostanában zajló folyamatokat, hogy a nyílt hozzáférésĹą tartalom már megkerülhetetlen eleme a kiadói iparágnak, de még mindig hosszú utat kell megtenni addig, míg ez lesz a domináns modell.