1. Ne a farok csóválja a kutyát!  Az adatközpontok kialakításánál a szolgáltatás-vezéreltséget helyezzük előtérbe! Ne a meglévő informatikai infrastruktúránk határozza meg, hogy mit tudunk megvalósítani, hanem az üzleti igényeknek megfelelően bővítsük vagy módosítsuk a rendszert! A szolgáltatás-vezérelt adatközpontok versenyelőnnyé varázsolják a számítástechnikai infrastruktúrát, hiszen az mindig az igényeknek megfelelően alkalmazkodik a változó üzleti környezethez. Így az üzleti felhasználók biztosan megkapják azokat az új szolgáltatásokat, melyekre szükségük van, ráadásul az informatikai részleg is maximálisan ki tudja használni a rendelkezésre álló eszközöket, garantálva azok teljesítményét. Érdemes összekötni az üzleti szolgáltatásokat – például a rendelések feldolgozását, az online kereskedelmet és az e-mail forgalmat – a különböző mögöttes alkalmazásokkal, az informatikai szolgáltatásokkal és az infrastrukturális elemekkel.

 

2. Ismerjük a dörgést! Tartsuk számon, mivel gazdálkodunk! A hatékony mĹąködtetéshez elengedhetetlen tisztában lennünk azzal, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, és ezek milyen hatással vannak egymásra. Ha gondoskodunk arról, hogy minden felügyeleti eszköz munkája teljesen összevont konfiguráció-kezelési adatbázison (CMDB) alapuljon, és betartjuk az ITIL erre vonatkozó, Best Practice Management néven közzétett útmutatásait, akkor az informatikusaink valós időben kaphatnak pontos képet az infrastruktúráról. Ez csökkenti a kimaradások kockázatát a módosítások végrehajtása során. Így összesen akár 50 százalékkal is csökkenthetjük az állásidőt, és 30 százalékkal foghatjuk vissza az üzemeltetési költségeket, miközben nő az alkalmazottak produktivitása is.

 

3. Felesleges kockáztatni! Mivel egyre több szolgáltatás költözik felhőalapú rendszerekbe, az adatközpontoknak alkalmazkodniuk kell

ehhez a folyamathoz, és garantálniuk kell, hogy „felhő-kompatibilisek” legyenek. Az alkalmazások biztonságosabbá tehetők, ha az azonosító adatokat beépítjük az alkalmazásokba, így az interneten keresztül bárhonnan hozzáférhető alkalmazásokat csak felhasználói szerepkörrel lehet igénybe venni. Érdemes fontolóra venni egy felhőbiztonsági szolgáltatás bevezetését is, amely hozzáférés-kezelési, biztonsági és megfelelőségi megoldásokat kínál a felhő alapú informatikai rendszerekhez. Egy ilyen jellegĹą megoldásnak köszönhetően gyorsan és egyszerĹąen kiterjeszthetők a házirendek és a személyazonosság-kezelési infrastruktúrák a nyilvános felhőkre.

 

4. A kevesebb több: virtualizáljunk! Korábban hardverparkunk kibővítésével növeltük meg az új szolgáltatások bevezetéséhez szükséges számítási teljesítményt. Sajnos ez a módszer alaposan megnöveli a birtoklási és fenntartási költségeket. Mivel a kiszolgálók kihasználtsága alacsony, megnő a rendszer karbantartási igénye, ráadásul a növekedő géppark fenntartásához egyre több energiára és területre van szükségünk. Tovább fokozza a problémát, hogy a számos hardvert és szoftvert, illetve eltérő rendszerfelügyeleti megoldásokat használó adatközpontunk mĹąködése egyre bonyolultabbá válik. Az informatikai szolgáltatások virtualizálása segít kiegyensúlyozni a terhelést, így kevesebb szerverre van szükségünk. Ez a rugalmas megoldás csökkenti a költségeket, ráadásul jóval egyszerĹąbbé válik az „egy kézben” összefogott rendszerek felügyelete és mĹąködtetése.

 

5. Szakadatlan mĹąködés egyszerĹąen! Mára az informatika olyan fontossá vált, hogy ha bizonyos alkalmazások vagy szolgáltatások akár csak rövid időre is elérhetetlenné válnak, az komoly pénzügyi veszteségeket okozhat, törvénysértő lehet és akár emberéleteket is veszélyeztethet. Becslések szerint a számítástechnikai kimaradások közel 60 százaléka az előre tervezett karbantartó leállások számlájára írható. A nagy rendelkezésre állású fürtök létrehozása, valamint az általuk kínált automatikus feladatátvétel, hardveralapú redundáns adattöbbszörözés és a katasztrófák utáni gyors helyreállítás mind olyan, már bevált módszerek, amelyek segítenek megvédeni a rendszereinket az állásidőtől.

 

6. Hallgassunk a pingvinre! Egy évtizeddel ezelőtt valószínĹąleg hagyományos UNIX kiszolgálókat választottunk volna a költségek

csökkentése és az adatközpontok rugalmasságának növelése érdekében. Azonban a régebbi UNIX rendszerek már alkalmatlanok versenyképesen és költséghatékonyan futtatni a számítástechnikai szolgáltatások legújabb generációját. Ma már meggondolandó, milyen költségekkel jár egy UNIX rendszer karbantartása és frissítése, és egyre inkább a nyílt forráskódú modellek és a Linux rendszerekre való áttérés kerül az előtérbe. Az alkalmazásaink Linux rendszerre költöztetése rugalmasabb és költséghatékonyabb adatközpontok megteremtését teszi lehetővé.

 

7. A kulcs: megelőzés és odafigyelés! Adatközpontunk hatékony használatának érdekében nem elég csak annak a teljesítményét

figyelnünk. A megfelelő mĹąködtetéshez az is hozzátartozik, hogy proaktívan kezeljük a problémákat. Megelőző módon kell azokat

azonosítaniuk, és egy automatikus hibariasztási rendszer segítségével meg kell állapítanunk az elhárításukhoz szükséges prioritásokat. Természetesen mindez felhasználóink munkájának és munkájuk folyamatosságának rendszeres monitorozásával jár.

 

8. Engedjük közel a felhasználókat! A számítástechnikai megoldások üzleti értékének bemutatása és elfogadtatása örökös harc. Ha

felhasználóinknak megfelelő hozzáférést biztosítunk az informatikai rendszerek rendelkezésre állását, teljesítményét és általános állapotát bemutató megoldásokhoz, az segít megerősíteni őket abban, hogy a rendszerek jól mĹąködnek.

 

9. Átlátható szolgáltatás = elégedett felhasználó! Az adatközpontok hatékony üzemeltetése szempontjából létfontosságú, hogy ügyfeleink számára átlátható szolgáltatási szinteket (SLA – Service Level Agreement) rögzítsünk. Ez a megállapodás legyen részletes, átlátható és pontos, ám rendelkezzen kellő rugalmassággal ahhoz, hogy könnyen tudjon alkalmazkodni a változó üzleti körülményekhez! Ez a saját érdekeinket is szolgálja, ugyanakkor segít jobban megfelelni az ügyfelek elvárásainak is. 

 

10. Jól nézzük meg, mit veszünk! A beszerzések előtt ne csupán a zárt forráskódú megoldásokat vegyük fontolóra, hiszen sok esetben a nyílt forrású megoldások is ideális alternatívát biztosítanak. Az ilyen jellegĹą szoftverek használatával elkerülhetjük a jogvédett platformok használatához szükséges további befektetéseket, amelyek miatt sokszor csak egy szállító szolgáltatásait tudjuk igénybe venni – így javul a rendszerek ár/teljesítmény aránya. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet kell költenünk felesleges licencköltségekre, mégis azonos szintĹą teljesítmény és megbízhatóság az eredmény.