Amerikai kormányzati tisztségviselők és egyes katonatisztek azonban tartottak attól, hogy ez precedenst teremthet más államok, különösen Oroszország és Kína számára hasonló akciókra, valamint kétséges volt számukra, hogy rövid időn belül kivitelezhető ez a támadás a támadás. Emellett jogi aggályok is felmerültek. A líbiai légvédelmi rendszert végül rakétákkal és pilóta nélküli repülőgépekkel semmisítették meg.

 

Néhány hónappal később ugyanez a tétovázás volt jelellemző Pakisztán esetében. Amerikai biztonsági szakértők azt javasolták: kibertámadással akadályozzák meg a pakisztáni radarokat abban, hogy észleljék az Oszama bin Laden likvidálására az ázsiai ország légterébe érkezett helikoptereket. Ezt szintén leszavazták, és helyette Black Hawk lopakodó helikoptereken szállították a helyszínre a csapatokat.

 

Bár az Egyesült Államok nem lépte át a Rubicont az új hadviselési módszer tekintetében, az eddig titokban tartott líbiai vita, az iráni atomlétesítmények mĹąködését megnehezítő Stuxnet vírus, valamint a Pentagon elleni rendszeres orosz és kínai hackertámadások a virtuális háborúk egyre növekvő jelentőségét mutatják. Barack Obama amerikai elnök kormánya igyekszik felfejleszteni Washington digitális fegyverarzenálját, miközben azt hangsúlyozza, hogy célja elsősorban a létfontosságú kormányzati, katonai és közösségi infrastruktúrák védelme.

 

"Nem akarunk az elsők lenni, akik megtörik a jeget ebben az új hadviselésben" - mondta James Andrew Lewis, a Center for Strategic and International Studies nemzetbiztonsági szakértője.

 

"Ezek a kiberképességek olyanok, mint a Ferrari, amelyet a garázsban tartasz, és csak kivételes alkalmakkor veszed elő" - fogalmazott egy kormányzati tisztségviselő.