Testközelben a munkaerő-kölcsönzés
2011. szeptember 13.
2011. szeptember 1-jén a Magyarországon működő munkaerő-kölcsönzők 90,5% volt magyar tulajdonú. Az összesen 747 cégből 104 idei, azaz 2011-es alapítású. A kölcsönzésben érintett kalkulált átlagos évi létszám tavaly 124.213 fő volt, amely kb. 5%-os növekedés az előző évhez képest. A kölcsönbeadók – becslés szerint – 2010-ben kb. 155 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a költségvetésbe és a foglalkoztatásuk által minimum 79 ezer – maximum 273 ezer – főt foglalkoztattak megrendeléstől függően, azaz 4-12%-kal csökkentették a munkanélküliséget az aktív korúak körében. (A statisztikai elemzést Látrányi Bea (Job&Career Kft. – az MMOSZ tagja) készítette.)
Falvy Sarolta üzletvezetőként dolgozik. A Blaha Lujza téren tavasszal nyitott Europeum bevásárló központ bejáratánál található At-Home Cafe pultja mögül gondoskodik arról, hogy valóban otthon érezze magát, aki ide betér. Előfordul – ha a szezon és a forgalom úgy igényli -, hogy más kávézóban látja el teendőit, s teheti ezt minden technikai nehézség nélkül könnyedén, rugalmasan, mobilan, mert ő a LINDON Munkaerő-kölcsönző és Személyzeti Tanácsadó Kft. alkalmazottja. Sarolta és Széki Sándor, az At-Home Cafe társtulajdonosa március óta dolgoznak együtt, s hogy milyen eredményességgel azt elárulják Saci tervei: „Rengeteget tanulok Sándortól, hosszú távra tervezzük az együttműködést. Pár év múlva szeretném, ha a cégcsoport egyik üzletét, mint saját tulajdont üzemeltethetném.”
Széki Sándor, négy önállóan működő, megegyező technológiát követő (franchisee üzemelésű) cég társtulajdonosa évtizedes tapasztalattal bír a munkaerő-kölcsönzés területén. Még Mc Donald’s-osként kezdett együttműködést a diákmunka közvetítésben már akkor élenjáró Rébusz Iskolaszövetkezettel. Szavai szerint az iskola mellett – hetente, esetleg havonta - 16-20 órát dolgozó diákok a profikat meghazudtoló lelkesedéssel foglalkoznak a vendégekkel. Tizenhat évet töltött az amerikai gyorsétterem-lánc kötelékében, ebből tizenkét évet étteremvezetőként Budapesten, Kecskeméten és Sopronban. Tizenkétezer emberrel dolgozott együtt. Az óriási munkaerő-szükséglet is okot szolgáltatott arra, hogy külső munkaerő-közvetítő cégek segítségét vegye igénybe. Saját cégcsoportja indításakor sem volt számára kétséges, hogy a nálunk kevésbé, nyugaton sokkal elterjedtebb konstrukcióban kívánja működtetni a vállalkozásait.
„A törvény adta magas követelmények miatt egyszerűbb külsősökkel dolgozni – mondja – nagyobb rugalmasságot enged a négy kávézó – s ezzel négy telephely – közötti mozgásban. A költségekről nem is beszélve. Itt van rögtön egy - nem olyan nagy költségigénnyel járó, de mégis - nyilvánvaló példa: minden cég külön üzemorvossal kell rendelkezzen, ami négy kávézó esetén ez négy üzemorvost jelent. A munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott munkavállaló – munka, tűz-, baleset- és higiéniai - alapképzését a munkaerő-kölcsönző cég biztosítja ( a konkrét szakmai tudás elsajátítása adott telephelyen történik). S persze nem csak az oktatás, de a könyvelés és a szerződésállomány naprakész követése is az ő feladatuk. Valós előnyt jelent továbbá a dolgozói órák magasabb kontrolljának lehetősége, a rugalmas beoszthatóság, hogy a forgalom mellé rendelhető ember – akár csak pár órára is – a kiemelt időszakban. Gazdaságossági szempontból az sem mindegy, hogy a tevékenység ellenszolgáltatása dologi vagy nem dologi költség. Annyi nehézség azért van, hogy a megfelelő munkaerő kiválasztása nagyobb merítést és több interjút igényel ebben az esetben, hiszen hatalmas adatbázist kell leszűrni nehezen megfogalmazható elvárások alapján, de sikerült kiküszöbölnünk ezt azzal, hogy magunk teszünk ajánlást, javaslatot a munkaerő-kölcsönző cégnél konkrét munkavállalók alkalmazására.”
Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének kommunikációs alelnökének szavai szerint: „A hazai munkaerő-kölcsönzési szakmát képviselő MMOSZ üdvözli azt a kormányzati törekvést, hogy a nehezen tervezhető gazdasági fejlődés egyik meghatározó eszközeként kezeli, mozgatórugói lehetnek a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák, ezen belül a munkaerő-kölcsönzés, részmunkaidő, távmunka. Fontos, hogy a foglalkoztatás munkajogi háttere tervezhető, kiszámítható legyen a kölcsönzött munkavállalóknak és a foglalkoztató cégeknek, vállalatoknak. Meghatározó lépésnek érezzük az 5 éves foglalkoztatási korlát rögzítését a Munka Törvénykönyvében, amely hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, Magyarországon a régiónkhoz képest nem kiemelkedő foglalkoztatotti arány növeléséhez.
Kapcsolódó cikkek
- A munkaerő-kölcsönzési piac számára pozitív változásokat hoz az új Mt.
- Az atipikus foglalkoztatási formák szakmai képviselete