Becslések szerint napjainkban mintegy hatvan cég mĹąködtet internetes közösségi vásárlási oldalt, számuk az év végére a százat is elérheti, s bár nincs egy éve, hogy ez a vásárlási forma Magyarországon is elindult, a GKIeNET felmérése szerint 2011 áprilisában már a 14-74 év közötti lakosság 1,5 százaléka vásárolt terméket vagy szolgáltatást ezeken az oldalakon.

Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád közösségi vásárlási oldal egyik alapítója és tulajdonosa szerdán Budapesten sajtótájékoztatón mondta el, hogy az éves forgalmuk előreláthatólag 1,5 milliárd forint felett lesz, a várhatóan nagyon erős utolsó negyedévnek köszönhetően. A forgalomból bruttó 30 százalék a Bónusz Brigád szolgáltató cégé.
Kaprinay Zoltán hozzátette, a következő időszakban a piac konszolidációját és a nagyok közti kiélezett küzdelem további erősödését várják, miközben a piac folyamatosan bővülni fog.
Az üzleti modell az Egyesült Államokból származik: lényege, hogy a vásárlói közösségek erejét kihasználva lealkudják az egyes szolgáltatások árait, és a kedvezményes ajánlatokból jelentős mennyiséget értékesítsenek.
A kedvezmény az 50 százalékot is meghaladhatja, aminek következtében a Bónusz oldal vásárlói eddig mintegy 1 milliárd forintot takarítottak meg. Az oldalon regisztráltak száma meghaladja a félmilliót, a Facebookon több mint 290.000 rajongójuk van.

A 2010. szeptember 1-én indított vállalkozás a GKIeNET felmérése szerint az egyik legnagyobb az árbevétel, az egy ajánlatra vetített értékesítés, a Facebook követők száma, valamint a reklámfelületek tudatos és megfelelő használata alapján, júliusban például piacvezető volt.
A közösségi vásárlás üzleti modellje az interneten még nem értékesített szolgáltatásokat ad el: például szépségipari szolgáltatásokat, nemzetiségi éttermek ajánlatait, fogászati és más egészségügyi kezeléseket, sportélményeket, családos és kisgyerekes szolgáltatásokat, illetve utazási ajánlatokat.
Célközönsége a huszonöt év feletti városi nők, akik eddig nemigen vásároltak az interneten: az oldal vevőinek fele azelőtt még sohasem vett semmit a weben.

Heller Gábor, szintén alapító és tulajdonos elmondta, a közösségi vásárlás magával hozta az online bankkártya-használat növekedését is, amit mutat, hogy mára ez a fizetési forma vette át a vezetést a banki utalástól.
A két alapító kifejtette: a magyar piacon is aktuális kérdés az amerikai szereplők valamelyikének megjelenése. Romániában például már mĹąködik az egyik legnagyobbnak, a Grouponnak a leányvállalata, míg a cseh és a szlovák piacon a helyi vállalakozások uralják a piacot. Úgy vélték, a román és cseh piac tulajdonságai és fejlődése között nincs jelentős különbség, ám ha a lokális piacvezető cégek együttmĹąködnek, méltó ellenfeleivé válhatnak az amerikai multinacionális vállalatoknak. Az alapítók szerint a Bónusz Brigádnak minden esélye megvan arra, hogy a jövőben regionális szereplővé váljon.
A tulajdonosok elmondták azt is, hogy szeptemberben új termékekkel is bővítik az oldal kínálatát.

Az alig egyéves mĹąködésre visszatekintő bónuszokat, kuponokat értékesítő, nagyon gyorsan fejlődő közösségi vásárlói internetes kereskedelmi oldalak forgalma az idén várhatóan jóval meghaladja a 2 milliárd forintot, de elérheti a 3 milliárd forintot is. A GKIeNET-BCE E-buisness Kutatóközpont korábban bemutatott elemzése szerint a növekedést befolyásolja az is, hogy milyen gyorsan bővül az internetes vásárlás.
A szolgáltatást vagy terméket ajánlónak azért éri meg a kupon-bónusz oldalakon szerepelni, mert nagy reklámfelületet kap a kedvezményért cserébe, s úgy tud nagy márkaismertséget elérni, hogy nem költ rá nagy összeget. Ezen túlmenően kialakíthat egy törzsvevőkört is, illetve a kedvezményért vásárlók az üzletbe látogatásukkor megvesznek olyan termékeket és szolgáltatásokat is, ami már teljes árú.