A cikk szerint az idei első félévben listaáron hat százalékkal nőtt az internetes reklámokra fordított összeg, amely így meghaladta a 13,6 milliárd forintot. Az adatok nem tartalmazzák a szponzorációs és a keresőszavas-költéseket, így tehát nem szerepelnek benne például a Google- vagy a Facebook oldalakon megjelenő hirdetési összegek. A felmérésből az is kiderül, hogy az internet 4,31 százalékkal részesedett az összes médiatípus hirdetési költéséből, ami minimális elmozdulás az egy évvel korábbihoz képest, amikor is ez az arány 4,24 százalék volt.

Arra is kitér az írás, hogy a tavalyi első félévhez hasonlóan, idén is a pénzintézetek, a biztosítók költötték a legtöbbet az interneten, a második helyen pedig továbbra is a távközlési szektor áll. Idén az ingatlannal kapcsolatos költések viszont megduplázódtak, s listaáron meghaladták a 840 millió forintot, és szintén jelentős, 38 százalékos növekedést produkált a könyvkiadással, tömegtájékoztatással kapcsolatos reklámköltés. Meglepő ugyanakkor, hogy a gyógyászattal, illetve a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos reklámokra fordított összeg csaknem a felére, közel 400 millió forintra csökkent.

Az online reklámvásárlással is foglalkozó média ügynökségek illetékeseit arról faggatta a Napi gazdaság tanulmányának készítője, hogy vajon folytatódhat-e az online hirdetések további növekedése vagy megtörik ez a tendencia, illetve hogy a költésben milyen szerepük van a Google- illetve a Facebook oldalaknak.

Erős Attila, az online reklámvásárlással foglalkozó Fastbridge Kft. ügyvezető igazgatója szerint a digitális reklámpiac elérte azt a méretet, amikor már bizonyos szegmenseinek szereplésére egyre inkább hatással van az reklámpiac összteljesítménye. Például ha egy hirdető azt tapasztalja, hogy egy adott elérés, teljesítmény olcsóbban vehető meg, akkor csökkenti a büdzsét, ami a teljes médiamixét érintheti. Ennek ellenére Erős szerint elmondható, hogy a digitális eszközök reklámpiaci térhódítása tovább tart.

Az okok a reklámszakember szerint sokrétĹąek, (a mérhetőség, a célozhatóság, a piaci edukációs színvonal emelkedése, az elérés, a relatív ár, a vásárlási típusok sokszínĹąsége); ezek mellett az ügyvezető a médiamixen belül is növekvő súlyt vár a digitális eszközöknél. Egyrészt azért, mert a már korábban ismert, használt eszközök költési volumene nő, másrészt egyre újabb eszközök lépnek be (például a a social, ezen belül is a SMO vagy a mobil, azon belül is az új típusú megoldások). A display eszközök terén is a korábbi évekhez hasonló kismértékĹą növekedést prognosztizál Erős Attila.

Pozitív fejlemény, hogy végre a hirdetői oldal is kezdi belátni, a kattintáson túl ezeknek az eszközöknek ugyanúgy klasszikus hatásuk, szerepük is lehet, mint a többi hagyományos reklámhordozóknak. Tehát fontos, hogy az üzenetet láttatja és az is, hogy milyen környezetben, milyen felületen. Ezen túl (vagy emellett) egyre több hirdető határoz meg konkrét − akár konverziós − célt egy-egy online megjelenés esetén. Itt is van szerepük a display eszközöknek. Eközben a kereső "hagyományos" növekedésével húzza a teljes online-növekedést, így végre valami elindult a mobilpiacon is. A mobilpiacot eddig is relatíve jelentősre becsülték a piaci szereplők, az újdonság inkább a megjelenő új eszközök, formátumok (okos telefonok, tabletek, mobiloldalak, applikációk) növekvő számú használatában van – olvasható a Napi gazdaság tanulmányában.

Varga Zoltán, a Pangalaktik Media stratégiai tervezője szerint a 2009-es visszaesés utáni 2010-es növekedés akár jelentős részben is származhatott abból, hogy például a Google rendszerében realizált költések jobban felmérhetők és a valósághoz közelebbi értékben jelennek meg az összeállításokban. A keresők − így a Google aránya is − folyamatos növekedést mutatnak az online tortán belül. A Facebook olyan trendet képvisel, ami egyelőre töretlenül szívja be a hirdetési bevételeket, és egyre több márka igyekszik megtalálni a helyét a korántsem mindenki számára ideális terepen. A Facebookon belüli reklámköltés összegét nyilván nehéz pontosan megítélni, ugyanakkor a keresőköltések már jelentős része itt csapódik le a Google rendszere helyett. A Facebook egyre nagyobb helyet foglal el az egyes médiumok referrer listájából is, megkerülhetetlensége erősödik.

Varga Zoltán cikkben közölt véleménye szerint az online reklámköltésekben egyrészt várhatóan marad a növekedés (ha ez nem is jelenik meg minden esetben a magyar tartalomszolgáltatóknál), másrészt az egyes hirdetők hagyományos display-büdzsék terhére racionalizálják a költéseiket. A költséghatékonyabb vásárlási formák felé történő elmozdulás erősödik, illetve alternatív csatornákon, például a Facebookon próbálják ki az adott márkát.

A Napi gazdaság tanulmányának üzenete nagyon fontos kellene, hogy legyen a hazai reklámszakma és annak szakmai szervezetei számára, tehát mindazok számára, akik tenni tudnak valamit az egyes folyamatok befolyásolása terén: a még viszonylag pozitív képet mutató itthoni online reklámvilágnak egyre nagyobb érvágás, hogy a magyarországi internetes reklámköltés jelentős része egyre megállíthatatlanabbul külföldre vándorol!