Európa jelenlegi gazdasági és politikai problémái ellenére a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy az euró 5 év múlva is a jelenlegi formájában fog létezni. Üzletmenetük legfontosabb kihívásaként az üzleti mĹąködés megváltoztatását nevezték meg, így kívánják elérni a szükséges költséghatékonysági szintet.

Európa változó szerepe

Európa üzleti és politikai vezetői jelenleg arra koncentrálnak, hogy felmérjék, milyen kihívásokkal kell szembenéznie Európának, mint gazdasági és politikai uniónak. Mostanra már mindenki tudja, hogy a hitelválság az eurózóna periférikus gazdaságaiban nagyon súlyos, és az euró megtartása a szigorú gazdasági intézkedések mellett nagy reálbér- és árkiigazításokat kíván annak érdekében, hogy a versenyképességet visszaállítsák és stabilizálják az államháztartást. A legtöbb felsővezető már észrevette annak realitását is, hogy a hatalom a fejlődő piacok felé tolódik el. „Ez nem feltétlenül jelent teljes kilátástalanságot Európa számára” – mondta Jeremy Kay, a KPMG mĹąködési stratégiákért felelős csoportjának partnere. „A globális növekedés nem egy zéróösszegĹą játszma, és nincs ok arra, miért jönne ki Európa abszolút vesztesen ebből csak azért, mert más országoknak jobb növekedési kilátásaik vannak. A fejlődő országok gyors növekedése Európa növekedését is segítheti”- tette hozzá.

Kulcsfontosságú intézkedések

A KPMG által készített kutatás átfogóan bemutatja azokat a kulcsfontosságú teendőket és témákat, amelyek jelenleg foglalkoztatják az üzletembereket. Nem meglepő módon a válaszadók többsége a növekvő olaj – és alapanyagárak miatt aggódik, és 60 százalékuk szerint az értékcsökkenés tovább fogja lassítani a gazdasági kilábalást. Az üzleti vezetők több jelentős téma közül azt találták a legfontosabbnak, hogy üzleti mĹąködésüket megváltoztassák a költséghatékonyság érdekében (51 százalék), ezt követte a készpénz- és mĹąködőtőke menedzsment fejlesztése (42%). A harmadik helyen a növekedési lehetőségek kiaknázása sikeres tranzakciókon keresztül (36%) áll, ami tisztán jelzi, hogy a fúziók és felvásárlások újra előtérbe kerültek több szektorban is. „A válaszok nagyon jól tükrözik, hol vagyunk jelenleg a gazdasági körforgásban. A kutatásból kiderült, hogy nagyon sokan még mindig arra összpontosítanak, hogy az üzlet alapjai rendben legyenek. A tranzakciós aktivitások fókuszba kerüléséből arra lehet következtetni, hogy még mindig nehéz önerőből növekedni, ezért sokan a felvásárlásokban keresik a terjeszkedés lehetőségét” – mondta Jeremy Kay.

„Magyarországon viszonylag kevés felsővezető töltötte ki a kérdőívet, így nehéz konklúziókat levonni a hazai helyzetről. Habár Magyarországot egy évvel korábban érte el a válság, mint régiós társait a vállalatok már több mint három éve mĹąködnek ebben a kihívásokkal teli környezetben. A legtöbb költségcsökkentő intézkedést már adoptálták és megvannak az eszközeik a készpénz-menedzsment fejlesztésére is. A vállalatok elkezdtek az ügyfél-akvizícióra és a megtartási stratégiákra összpontosítani annak érdekében, hogy fenntartsák, vagy éppen növeljék piaci részesedésüket. Azon vállalatoknak, amelyek viszonylag stabil pozícióban vannak, lehetőségük adódhat stratégiai felvásárlásokra, főképp az olyan szektorokban, amelyek még konszolidációra szorulnak”- tette hozzá Mark Bownas, a KPMG helyettes ügyvezető partnere, a tanácsadói szolgáltatások vezetője.

Szektor-specifikus kihívások

A válaszokból kirajzolódtak az egyes szektorokra váró speciális kihívások is. A gyáriparosok túlnyomó többsége például úgy gondolja, hogy a jövőben a növekedési programjukat olyan faktorok fogják meghatározni, mint például a folytatódó globalizáció és a fejlődő országokban való jelenlét szükségessége (90 százalék). A válaszadók egyetértettek abban, hogy a gyáripar ellátási láncának sokkal rugalmasabbnak kell lennie, és képessé kell válnia arra, hogy az ellátást az igények szerint leállítsa, majd azonnal újraindítsa.

A média és telekommunikációs szektor vezetőinek többsége szerint sürgető szükség van az üzleti modellek újraírására annak érdekében, hogy az analóg múltból kilépve sikeresen lépjenek át a digitális világba.

A kutatásból az is kiderült, milyen változtatásokra van szüksége az állami szektornak. A válaszadók 92 százaléka azt jósolja például, hogy a magánszektor nagyobb szerepet vállal majd az állami egészségügyben, mind az egészségügyi szolgáltatások nyújtása, mind a kiszervezett adminisztrációs feladatok elvégzése terén.