A húsz évvel korábban munkaközvetítéssel foglalkozó cégek új, súlyponti profilja lett a munkaerő-kölcsönzés. Körülbelül öt évre volt szüksége ahhoz a jogalkotónak és a szférának, hogy az új adminisztratív követelményekhez (kaució, képesítési követelmények, hatósági engedély megszerzése) igazodni nem tudó vagy nem kívánó cégeket kiszorítsa. 2006. január 1-jétől átfogó módosítás lépett életbe. A jogalkotó egyfelől kimunkálta azokat a szabályokat, amelyek erősítették a munkavállalók garanciális jogait, másrészt ellehetetlenítette a jogintézmény rendeltetésétől eltérő céllal létrejött kölcsönzéseket. Tíz év alatt lezárult egy korszak. Letisztult a piac. Erősítve a magyar gazdaságot, a korrekten dolgozó cégek kerültek többségbe. A munkaerő-kölcsönzők a munkáltatás professzionalistái, tudják a módját a hatékony, rugalmas, mégis jogszerĹą foglalkoztatásnak. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál már a HR kultúra része, magyar cégeknél még nem olyan elterjedt és régiónként is nagy eltérést mutat.

2010-ben összesen 608 cég végzett Magyarországon munkaerő-kölcsönzést. A bérmunka cégek 89%-a, azaz 539 cég magyar tulajdonú vállalkozás, mindössze 59 külföldi és 10 offshore vállalat. A munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott létszám 2009.12.31-i záró állomány alapján több mint 75.000 fő volt; a becsült átlagos statisztikai állományi létszám ténylegesen 200-250.000 fő. Ennek oka: év közbeni létszámigény ingadozás, szezonális munkák, kereskedelmi és gyártósori felfutások, valamint a gazdasági válság miatti leépítés év végére (2009. IV. negyedévében). Összességében a bérmunka piac ma Magyarországon legalább 250.000 főre hat ki közvetlenül foglalkoztatottként és legalább 750-800.000 főre közvetve (családtagjaik által, eltartottakat érintve). A bérelt létszám több mint kétharmadát a hazai cégek adják és kb. egyharmadát külföldi érdekeltségű szolgáltatók. A kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak nagy része olyan betanított, szakmunkás, vagy érettségizett személy, aki nem tudott munkaügyi központon keresztül elhelyezkedni, zöme 25-55 év közötti munkanélküli vagy pályakezdő. A hazai kölcsönbeadók nettó árbevétele 2009-ben 145, 3 milliárd Ft volt, amelynek 98-99%-a, azaz kb.143 milliárd Ft ténylegesen bér, járulék és egyéb adónemek (iparűzési,szakképzési, társasági adók) voltak. Megállapítható, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek, különösen a hazai tulajdonú bérbeadók igen jelentős mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatotti helyzet javításához, a költségvetési bevételek növeléséhez, a szociális kiadások csökkentéséhez (pl. álláskeresési segélyek mérséklődése) és magyarországi vállalatok régiós versenyképességének javításához. Fontos, hogy e cégek tevékenységüket, kalkulálható, kiszámítható jogszabályi környezetben végezhessék.

A zömében magyar tulajdonban lévő piacvezető cégek 2010-ben megalapították a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségét (MMOSZ), amely együttmĹąködve a legnagyobb magyar munkáltatói szervezetekkel (MGYOSZ-VOSZ) a szféra érdekképviseletét látja el. A szervezet vezetője Dr. Varga Péter ügyvéd, munkajogász. Az MMOSZ fő feladatának tekinti, hogy mind a munkavállalókban, mind a foglalkozó cégekben, s ezen túlmenően a jogalkotóban is tudatosítsa azt a legfőbb trendet, s egyben előnyt, ami az európai statisztikákban látható: a munkaerő-kölcsönzés a foglalkoztatás bővítésének és a rugalmasság növelésének egyik legfőbb eszköze. A Szövetség álláspontja szerint a munkaerő-kölcsönzés foglalkoztatáson belüli részarányának növelése egyenesen kívánatos lenne, az ennek érdekében tett intézkedések pedig aktív foglalkoztatáspolitikai eszközként szolgálhatnák a kitĹązött célt. A munkaerő-kölcsönzés ugyanis egyfelől sok, a munkaerő-piacon állástalanként jelen levő embert is beemel a foglalkoztatásba, másrészt a már aktív munkaerő-piaci szereplők részvételét is optimalizálja, adott esetben multiplikálja.

Dr. Varga Péter, az MMOSZ elnöke úgy látja: „Optimális esetben, a munkaerő-kölcsönzés preferálása esetén a foglalkoztatás a magyar bérmunka piacon több tízezer fővel nőhet éves viszonylatban. Az MMOSZ szerint ez tartós fellendülést jelenthetne a hazai vállalatok versenyképessége, a GDP javulása tekintetében.

Kulcsfontosságú továbbá annak – a nyugat-európai országok zömében már statisztikailag kimutathatóan erősödő – munkavállalói érzületnek a kialakítása, hogy a munkavállaló ne egy garanciális jogok csorbításán alapuló piaci kényszerként élje meg a „kölcsönzéses” rendszerben való foglalkoztatását, hanem egy „jogszolgáltatás” alanyaként, ahol a kölcsönbe adó szerepe elsősorban a szakértelem, a foglalkoztatás optimalizálásához való hozzáférés és erőforrás-többlet. Jogalkotói részvétel szükséges a tevékenység uniós irányelvekhez igazodó módosításához, amelyben meg kell jelenniük a magyar gazdasági, társadalmi viszonyok mellett, a magyar üzleti szokásoknak és a magyar sajátosságoknak is.”

Az MMOSZ az elmúlt tíz év apropóján kérdőíves módszerrel tárta fel a közelmúltban a kölcsönzéssel foglalkoztató cégek jövőre vonatkozó elképzeléseit. Az összesítés alapján világosan látszik, hogy a cégek a bizakodóan várják a közeljövő kapcsolódó Munka Törvénykönyve módosításait, de ezen túlmenően várják adminisztrációs terheik csökkentést, valamint az ez év január elsejétől rájuk is kivetett rehabilátációs hozzájárulás fizetési kötelezettségük visszavonását. Ez utóbbit azért tartják különösen méltánytalannak, mert kölcsönbe adóként nem tudnak a foglalkoztatásról dönteni, arra ráhatásuk nincs, a kölcsönbe vevő joga eldönteni kit és mennyi ideig kíván foglalkoztatni. Nem “kényszeríthetik” tehát a kölcsönbe vevőket a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A Kormány többszázezer új munkahely megteremtését célozta meg a következő években. A kölcsönző cégek nélkül a vállalatok nem tudják megvalósítani a beruházásaik létszámigényét, hiszen HR osztályuk nincs felkészülve a nagy létszámú, több ezer fős tömeges toborzásra, munkaügyi ügyintézésére, bérszámfejtésére-szükségük van a munkaerő-kölcsönző szolgáltatók kapacitására, szakértelmére. Hazánk közép-európai régiós versenyképességének megőrzése és javítása céljából elengedhetetlen, hogy a munkaerő-kölcsönzési ágazat fejlődjék. Elengedhetetlen a mobilitás elősegítése, az ágazat direkt vagy indirekt segítése, ugyanis a bérmunka szolgáltatók tartós, jó minőségű magyar munkavállalókkal segítik a foglalkoztatás növelését. 2010-ben 11,2% volt a munkanélküliségi ráta, mely kb. 5-600 ezer főt jelent. Ezen létszám radikális csökkenése nagy része csak versenyképes átképzéssel, mobilitás fokozásával (albérlet/munkásszállás támogatásával, utazás térítéssel) és foglalkoztatást elősegítő megoldásokkal érhető el, amire csak a többszázezer főt megmozgató, foglalkoztató munkaerő-kölcsönző ágazat képes.