Ma nyitották meg Európa idei legnagyobb nanotechnológiai konferenciáját, az EuroNanoForum (ENF) 2011 rendezvényt a Budapesti Kongresszusi Központban. A szervezők több mint 1000 regisztrált résztvevőt várnak a nagyvilágból a háromnapos találkozóra, amelyen a terület elismert tudományos szaktekintélyei adnak elő és számolnak be kutatási eredményeikről. A kiemelt előadók között szerepel Michael Grätzel, az École Polytechnique de Lausanne kutatója, a 2010. évi Millennium Technology Prize kitüntetettje; Marc Van Sande, az Umicore elnökhelyettese és Biró László Péter, az MTA MFA kutatója is.

A konferencia alkalmat kínál arra, hogy az érintettek eszmecserét folytathassanak a nanotechnológia fejlődési irányairól, és azok tudományos, társadalmi és ipari kérdéseiről. Az esemény harmadik napján az Európai Technológiai Platformok képviselői (ipari, akadémiai, kutatóintézeti és politikai) kapcsolatteremtési és vitanapot tartanak a hosszútávú stratégiai kérdésekről, valamint európai, illetve amerikai, ipari és kutatóhálózati együttmĹąködési lehetőségekről.

Az ENF 2011 egyik fő célkitĹązése, hogy a nanotudományok, a nanotechnológia eredményeit és alkalmazásait széles körben ismertté tegye, és ezzel segítse az európai nanotechnológiai termékek piaci térnyerését. A rendezvény nyitónapján tekintik meg a konferencia résztvevői a Nanocsodák kamarakiállítást a Csodák Palotájában. Az MTA MFA szakértőinek segítségével összeállított kiállítást a nagyközönség szeptember 4-ig látogathatja, majd ezután a bemutató „Nanocsodák Mozgásban” címmel indul országjáró körútra a Csodák Palotája kezelésében.

A nanotechnológia megjelenése nem újdonság, a természet több százmillió éven át tökéletesítette a nanoszerkezeteket, amelyek például meghatározzák bizonyos rovarok kitinpáncéljának színét vagy vízlepergetővé teszik egyes vízinövények leveleit. A nanotudomány mindössze néhány évtizede igyekszik az evolúció megoldásait értelmezni és lemásolni: a természet nyomán víz- és kosztaszító bevonatokat, mesterséges érzékelőket, speciális gyógyszereket, vagy éppen napelemeket készíteni. Bár a nanotechnológia - és minden ami „nano” - igazi hívószóvá vált, jellemzően csak kevesen vannak tisztában annak tartalmával, lehetőségeivel és esetleges veszélyeivel, ami alkalmazásának elterjedését erősen gátolja. A Nanocsodák kiállítás nem csak a diákokat és az érdeklődő felnőtteket kívánja megszólítani, hanem a cégek figyelmét is igyekszik felhívni az új megoldásokban rejlő üzleti lehetőségre. Ha a hazai társadalom tudatosabb, és pontosabb ismeretekkel rendelkezik a nanotechnológiai termékek mĹąködéséről, bátrabban használja azokat a mindennapokban.

„A nanotechnológia hosszútávú lehetőségeinek kutatása, esetleges kockázatainak felmérése még jobbára csak kezdeti szakaszban jár, holott a nanorészecskék, nanobevonatok alkalmazása, vagy például a nanotechnológiai alapú érzékelés már mindennapjaink integrált eszközeiben, használati cikkeiben is jelen van. Ezért nagyon fontos, hogy a ma fogyasztói és a jövő generációk megbízható alapismeretek birtokában, tudatosan dönthessenek, amikor a nanotechnológia új alkalmazási lehetőségeiről, vagy éppen kockázatairól van szó.” – hangsúlyozta Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója.

Az ősszel induló mozgó kiállítás a Csodák Palotájában kipróbált bemutatókat, játékos kísérleteket viszi el az ország számos településére, hogy a hagyományos fizikai-kémiai-biológiai oktatást kiegészíthesse egy-egy nanotechnológiai óra, amelyet a tanárok a speciálisan képzett demonstrátor közremĹąködésével tarthatnak meg a diákoknak - ezzel is felhívva a fiatal generáció figyelmét a mĹąszaki és természettudományi tanulmányok érdekességére, izgalmasságára.

A roadshow létrehozását a Nemzeti Innovációs Hivatal és az Európai FP7-es Keretprogram mellett olyan, a nanotechnológiára üzleti lehetőségként tekintő hazai vállalkozások is támogatták, mint a General Electric Hungary Kft., vagy a Graboplast Zrt.