Skandináv és benelux cégek használják leghatékonyabban az adatközpontokat

Az Oracle új generációs adatközpontokra vonatkozó indexe szerint az európai szervezetek közel negyede semmilyen előrelépést nem tud felmutatni a konszolidáció terén, és puszta képmutatást jelentenek a fenntartható fejlődésről szóló nyilatkozataik.

Az Oracle napokban Oracle ma nyilvánosságra hozott felmérése szerint számos vállalat jócskán lemaradt az adatközpontokban rejlő innovatív technológiai lehetőségek kihasználása terén, ami azt is jelenti, hogy nem képesek megfelelni a piaci elvárásoknak, és gyorsan reagálni a változásokra.
A felmérés alapjául az Oracle Next Generation Data Centre Index, egy a 0 és 10 közötti skálán mozgó mérőszám szolgál, amely pillanatképet nyújt arról, hogy a szervezetek mennyit haladtak előre adatközpontjaik fejlesztésében a modern technológiák alkalmazásával.

A válaszadók átlagosan 5,28 pontot értek el a tízes skálán (ahol a maximális pont a legsokoldalúbb adatközponti stratégiának felel meg); a felmérés során pedig a rugalmasságot, a fenntarthatóságot és a támogathatóságot külön is mérték. A fenti átlag azt látszik igazolni, hogy sok vállalat nem képes valódi üzleti értéket kinyerni informatikai infrastruktúrájából.

A felmérés arra is rámutat, hogy a bonyolult és nem hatékony infrastruktúrák miatt a vállalatok mintegy fele az elkövetkező két év során új adatközpont rendszerbe állítására kényszerül majd. A Quorcirca által készített felmérésben a világ kilenc régiójának 919 nagyvállalati vezetője vett részt.

Az indexből levonható főbb következtetések

Az új generációs adatközponti index (Next Generation Data Centre Index, NGDI) listáját Németország és Svájc (DCH) vezeti 6,09-es eredménnyel, őket követik a skandináv (5,95), majd a Benelux országok (5,64). Az 5,28-as átlagtól elmaradva, a sereghajtók között az Ibériai-félsziget (4,73), Olaszország (4,50) és a Közel-Kelet (4,41) található. Az USA-hoz képest Európa lemaradásban van (5,79 és 5,32 pont). Az alindexek szerint a rugalmasság megelőzi a fenntarthatóságot: a rugalmassági részmutató 5,34 volt, míg a fenntarthatóság átlaga mindössze 5,15.

Az NGDI két első helyét megszerző DCH államok és skandináv országok kapták a legtöbb pontot a fenntarthatóság és a támogathatóság alindexében is. A legmagasabb értékeket a távközlési, közmű- és pénzügyi szolgáltató cégek érték el (6,55-ös, 5,91-es és 5,80-as átlaggal), míg a média- és a közszolgálati szektor, valamint némiképp meglepő módon a kiskereskedelmi szervezetek bizonyultak a sereghajtónak (4,78-as, 4,44-es és 4,43-as értékekkel).

A felmérés egyéb megállapításai

Az európai és amerikai szervezetek közel negyede (22%) semmilyen előrelépést nem ért el a konszolidáció útján. A virtualizáció még mindig gyerekcipőben jár: a válaszadók alig 15%-a számolt be arról, hogy futásidejű rendszereik több mint 70%-a már virtualizált. A megkérdezettek több mint fele állította, hogy az elkövetkező két évben új adatközpontra lesz szükségük, és körülbelül minden 14. válaszadó (7%) úgy ítélte meg, hogy szervezetének már most új adatközpontra lenne szüksége.

A felmérés résztvevőinek ötöde (20%) alig rendelkezik rendszer-felügyeleti megoldással, 20%-a alkalmazások szerint végez rendszerfelügyeletet, és közel negyedük (24%) operációs rendszerek alapján teszi ezt. Meglehetősen aggasztó, hogy mindössze 11%-uk monitorozza az adatközpont-használatot annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az energiafelhasználásról.

Csupán képmutatásnak tűnnek a fenntarthatóságról szóló nyilatkozatok: a megkérdezett vállalatok közel fele (44%) rendelkezik ilyen dokumentummal, azonban nincs semmilyen tervük, amely alátámasztaná ezt.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció