Beszámoltak az informatikai szaklapok (a blogok és könyv-portálok valamiért némák maradtak) az új Kindle szenzációról: az év végéig megteremti az Amazon a könyvtári kölcsönzés lehetőségét piacvezető e-könyv-olvasójára.

Ez jó hír, de érdemes talán néhány mondatban pontosítani a média-tudósításokat. Elsőként az a meglepő, hogy a magyar beszámolók nem a közlemény kiadójára, az Amazonra hivatkoznak, hanem zsurnaliszta-beszámolókra.  Ebből félreértések, pontatlanságok következnek.

Kiindulásként meg kell jegyezni, hogy Amazon hálózaton belül eddig is lehetséges volt a kölcsönzés. Pont úgy, mint a nyomtatott példány esetében: ha átengedi a könyv tulajdonosa valakinek az e-kötetet, akkor csak a kölcsönbe vevő élvezheti az írást, a kölcsönadó ki van zárva a lapozásból. Igaz, egy mĹąvel, ez csak egyszer tehető meg. (Néha egyszer sem, ha a kiadói szerződés így rögzíti, de ezt előre jelzik a vásárlásnál.)

A könyvtári kölcsönzésre visszatérve: a lényeg az, hogy természetesen továbbra is csak prc, azaz mobipocket formátumú e-könyvek jöhetnek számításba. Tehát arról szó sincs, hogy bármely e-könyvet elküldi a könyvtár az állományából. Erre nincs mód. Csak az Amazontól vásárolt e-könyveket kölcsönözheti a könyvtár a Kindle olvasó készülékekre.

Az eredeti közlemény egy unikumot is meghirdet. Úgy fogalmaz: a könyvtári könyvekbe beleírni, jegyzetelni nagyon nem illik, totálisan tiltott. Viszont a Kindle eszköz ezt megengedi: kölcsönzés után, mint megszokták a Kindle használók, szerkeszthetnek a szövegbe bejegyzéseket, markírozhatják a sorokat. Ha az olvasó jogosultsága lejár, a következő olvasó nem látja ezeket a kommentárokat. De és viszont: ha a könyvtárlátogató később ismét kiveszi ugyanazt a könyvet, vagy éppen megvásárolja, akkor ismét előtĹąnnek a személyes bejegyzések. Ez a kényelmi szolgáltatás néhány adatvédelmi szorongást felidézhet. Ez azonban más szakterület, nem könyves problémakör.

Ez nincs a közleményben, de az előzmények alapján ismert: e-könyvet csak beiratkozott könyvtár-olvasó kölcsönözhet, tehát nem világhálós szolgáltatásról van szó. Néhány kiadó még ahhoz is ragaszkodott az e-könyves kölcsönzés feltételeinek kialakításában, hogy a könyvtárnak ellenőriznie és dokumentálnia kell, hogy valóban a szolgáltatási területén él a beiratkozott olvasó. Ez olyasmi, mintha a megyei könyvtárak nem engednék beiratkozni intézményükbe a más megyékben élőket. Vagy például egy budaörsi illetőségĹą személy nem látogathatná a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat.

Az e-kölcsönzés amellett, hogy hosszú távon hatással lehet olvasási szokásaink alakulására, a kiadók szempontjából is izgalmas folyamat. A megoldás ugyanis (egyelőre?) nem igazán profitábilis számukra, épp ezért a legnagyobb amerikai kiadók nem is adnak el címeket a könyvtáraknak. A kiadók szerint még nincs meg a szükséges üzleti modell az e-könyvek kölcsönzésére.

További információ: http://konyvkonnektor.hu/