A lejátszó.hu szakportál adatai szerint a nagyfelbontású televíziót választók és az ehhez megfelelő tartalmakat  vadászó" internetezők 54 százaléka 500 és 1000 forint közötti összeget fizetne a HD-s filmekért, és további 34 százalék akár még 5000 forintot is adna az ilyen jó minőségĹą tartalmakért.

Az internetes kalózkodás visszaszorításáért harcoló lemezkiadók viszont azt hajtogatják, hogy a magyar felhasználók - ha tehetik - mindig az ingyenes, és gyakran illegális megoldásokat választják, példaként pedig olyan jogvédett tartalmakat említenek, amelyeket rövid idő alatt sokan töltenek le. A szerzői jogdíjak elmaradásából eredő károkat pedig csak úgy számolják ki, hogy felszorozzák a letöltések számát, jóllehet a netről beszerzett filmek gyakran lejátszás nélkül kerülnek a kukába.

Az internetes szokásokkal foglalkozó szakemberek szerint a magyar médiapiacon hiány van a legálisan hozzáférhető jó minőségĹą tartalmakból, ráadásul a kódolatlan digitális földfelszíni televíziós csatornákon is csak ritkán látni egy-egy 1080i (1920 1080 pixel) felbontású filmet. A nézők ezért vagy a külföldi mĹąholdas adások, vagy a Blu-ray lemezek felé fordulnak, viszont a lejátszó.hu kérdéseire válaszolók 62,5 százaléka a képminőség mellett ugyanolyan fontosnak tartja a magyar szinkront is.

Ilyen minőségĹą filmek és tévésorozatok többségében a fájlcserélő oldalakon találhatók. Az interneten ezért külön alkotói csapatok alakultak, amelyek a nyugat-európai és az amerikai HD-adásokból fölvett tartalmakhoz igazítják a magyar adások szinkronizált hangját. Így a rosszabb képfelbontású, de jobb hanggal készült tévés változatokból és DVD-filmekből tudnak viszonylag jó minőségĹą HD-s tartalmat montírozni.

A HD-minőségĹą tartalmak lejátszására alkalmas eszközök vásárlóinak 75 százaléka ingyenes internetes oldalakról tölt le saját használatra, és ez a szokás a magyar törvények szerint még akkor sem illegális, ha jogvédett zenékről vagy filmekről van szó. A statisztikából kiderül, hogy a magyarok fizetnének a tartalmakért, ha lenne rá lehetőség. A válaszolók 12,5 százalékát nem érdekli, hogy van-e magyar szinkron, ők korlátozott számban a külföldi online
áruházakat választják. Aki pedig nem a netről tölt le, azaz 11,5 százalék a még csak néhány száz filmre korlátozódó mĹąsoros Blu-ray lemezeket választja.

Magyarországon azonban egyetlen olyan letöltőszolgáltatás sem mĹąködik, amelyen keresztül például a világ zenei repertoárjának jelentős részét kezelő nagy zenei kiadók teljes kínálatához legálisan hozzá lehetne férni. Nemcsak nincs magyar nyelvĹą, magyarországi szolgáltatás, de a külföldi szolgáltatásokat, élen az Apple iTunes áruházával, sem tudják a magyar fogyasztók igénybe venni - mutatott rá Herczog Edit európai parlamenti képviselő az Európai Bizottsághoz intézett beadványában, amelyben többek között azt kifogásolja, hogy a legnagyobb hazai lemezkiadó, a Hungaroton teljes, 2500-lemezes kínálata a múlt hónapban Magyarországot kivéve vált elérhetővé öt kontinensen.

A szocialista képviselő szerint tarthatatlan ez a helyzet, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjai közül mintegy 100 millió embert nem tekintenek egyenrangú fogyasztónak és internetcímük (IP-cím) alapján zárnak el a legális zeneletöltő csatornáktól. Példaként említette, hogy a kelet-európai IP-címmel rendelkező magyar zenerajongók akkor is képtelenek hozzájutni a nyugat-európai szolgáltatásokhoz, ha Európában elismert bankkártyával rendelkeznek. Ez a hátrányos megkülönböztetés pedig nemcsak a zenéknél, hanem még a legnépszerĹąbb videomegosztó oldalon, a Youtube-on is tapasztalható - magyarázta Herczog Edit.