Gacsal József, az IVSZ alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a modern iparágak, elsősorban az infokommunikáció és az elektronikai ipar egyik legfőbb gondja a szakemberhiány, annak ellenére, hogy ezek az ágazatok biztos elhelyezkedést és jó kereseti lehetőséget kínálnak.

A magyarországi elektronikai iparban ma 75 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, de az IVSZ elemzése szerint ez a szám a duplájára is növelhető lenne, mivel sok cég hozná ide a kutatás-fejlesztési központját és a gyártását is, ha lenne elég szakember.

Gacsal József elmondta, nagyon fontos az is, hogy az ipari cégek és az egyetemek között jó legyen az együttmĹąködés, mivel ez segíti, hogy olyan szakembereket képezzenek, amilyenekre az iparágaknak szüksége van.

Az eseményen elhangzott, a világszinten kévés a jó mérnök és szakember, amit mutat az is, hogy szingapúri cégek is keresnek a magyar felsőoktatási intézményekben munkavállalókat.

Az IVSZ adatai szerint az elektronikai ipar a magyar bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékát állítja elő, megelőzi a többi
között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust, illetve a mezőgazdaságot. Az ipari termelésen belül 24,5 százalékot tesz ki az elektronikai gyártás, amivel az iparág az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel.

A szövetség úgy látja: az iparágban rejlő további lehetőségeket Magyarország csak akkor tudja kihasználni, ha a munkaerőhiány leküzdésére megoldást talál. Annál is inkább, mivel sok esetben potenciális munkahelyteremtő beruházások hiúsulnak meg a megfelelő munkaerő hiánya miatt.

A szakemberhiány egyik fő okát abban jelölték meg, hogy manapság nem divatos a mĹąszaki pálya. A természettudományos vagy mĹąszaki szakmát tanulók aránya az EU tizenötök országaiban 30 százalék, míg az OECD országokban 25 százalék, Kínában pedig több mint 40 százalék. Ezzel szemben Magyarországon a felsőoktatásban tanulók kevesebb mint 10 százaléka vesz részt természettudományi vagy mĹąszaki képzésben.

Az IVSZ egyik javaslata szerint a természettudományos tárgyakat, elsősorban a fizikát és a kémiát, a matematikával együtt, a
középfokú tanulmányok végéig kell tanítani, hogy megfelelő alapozással láthassanak hozzá a diákok a felsőfokú képzéshez.

A szervezet programja ezért hangsúlyozza, hogy megújulásra van szükség az oktatási módszertanokban is. A közoktatásban a legmodernebb pedagógiai módszereket és az azokat támogató technikai eszközöket kell alkalmazni. Az IVSZ elektronikai tagozata szerint a megújulás legfontosabb elemei lehetnek például a korszerĹą pedagógiai módszerek, így a multimédiás és weben elérhető oktatási tartalmak létrehozása és elterjesztése.

Az elektronikai iparág cégei várják azt is, hogy erősödjön a szakmai gyakorlat szerepe, s a diploma előfeltételeként vezessék be az 1 éves gyakornoki rendszert. Az oktatóknak legyen ipari tapasztalatuk, s oktassanak vállalkozói ismereteket is.

Tovább kell erősíteni a felnőttképzést is. Az IVSZ elképzelése szerint erre létre kellene hozni egy elektronikai kompetenciaközpontot, amit kezdetben az állami is támogatna forrásokkal, elsősorban területtel és infrastruktúrával,
szervezéssel. Ebben a központban pedig a befektetők számára is versenyképes tudást kellene átadni a munkavállalóknak.

Gacsal József elmondta, az iparág igényeinek és az oktatásnak az összehangolására léteznek példaértékĹą kezdeményezések, de ezek elszigetelten mĹąködnek. Igazi áttörést csak az hozhat, ha az oktatással kapcsolatban közös stratégia készül a területen érdekelt három szereplő, az ipar, ezen belül a vállalatok, a kormányzat és az egyetemek együttmĹąködésével.