Az internet hőskorában - amikor csak a tudományos-akadémiai szféra használta a netet, és az üzleti élet még csak nem is álmodott róla - nagyon távolinak tĹąnt az a dátum, amikor az internetes végpontok száma elérheti a négymilliárd kétszázkilencvennégymillió kilencszázhatvanhétezer kétszázkilencvenhatot, másképp fogalmazva 2 harminckettedik hatványát, azt a számot, amennyi internetes végpontot az elfogadott internetes protokoll - az IPv4 - szerint meg lehet különböztetni. Most viszont nagyon közeli!

Néhány napon belül az internetszolgáltatók megkapják az utolsó IP-címeket, és őszre végére is érnek a készletnek...

Kész? Akkor többen már nem internetezhetnek? Szerencsére már nagyban folynak az előkészületek az IPv6-ra történő áttérésre, és az IPv4-en belül is elképzelhető (jelenleg is van) közös IP cím, a maja naptár szerint megjósolt 2012-es világvége tehát nem az internet összeomlásának képében fog jelentkezni.

Bár az internetezők többsége nem foglalkozik az IP-címmel, elegendő belépni a http://myip.fmp1.net/index.php weboldalra, és máris kiderül, hogy minden internetre csatlakozó számítógépnek van egy pillanatnyi egyedi azonosítója, négy - egymástól ponttal elválasztott - szám, amelyek egyike se haladja meg a 2 nyolcadik hatványát, vagyis 0 és 255 közé esik. Ez a négy - 8 bites - szám ugyanakkor a címben is jelzett mennyiség megkülönböztetésére alkalmas, többre nem.

Ha négy helyett hatra növeljük a számcsoportok számát, akkor a bő négymilliárd helyett ennek 65.536-szorosát tudjuk megkülönböztetni, és ez már valóban olyan szám, amit - legalábbis itt a Földön - soha nem fogunk "kinőni". Alapvetően ennyit kell tudni az IPv4 és az IPv6 protokollok különbségéről, legfeljebb annyit még, hogy a gyakorlatban nem is olyan egyszerĹą négyről a hatra jutni...

A nehézségeket talán a legjobban a Wikipédia IPv6 szócikke foglalja össze: "Az IPv6-bevezetési megoldások tekintetében számos eltérő – a szabványosítás különböző fázisában lévő – metódus látott napvilágot (pl. 6to4, 6rd, DS-lite, Softwire, Carrier Grade NAT, stb.). Az egyes megoldásoknak természetesen eltérő előnyei ill. hátrányai vannak, így folyamatos vitatémát biztosítanak a szakértők számára. Egyetértés van azonban a tekintetében, hogy a felhasználók számára egyidejĹąleg kell mind IPv4, mind IPv6 kapcsolódást biztosítani. Az ilyen megoldást nevezik dual-stack elérésnek. A dual-stack megoldás egyik fő előnye, hogy nincs szükség IPv4 és IPv6 hálózati átjárók létrehozására, melyek segítségével a csak egyik vagy másik verziót támogató végpontok kommunikálni tudnának egymással...A IPv6 széles körĹą elterjedésének egyik legkritikusabb eleme az RG/HGW (Residential Gateway / Home Gateway). A szabványok kialakításával még csak most kezdenek intenzívebben foglalkozni a szabványosító szervezetek, így nem meglepő, hogy az implementációk ma még gyerekcipőben járnak."

A nehézségek ellenére mind Magyarországon (A BME Folyamatszabályozási Tanszékén, az NIIF által fejlesztett és üzemeltetett felsőoktatási és kutatói hálózaton, a Magyar Telekomnál stb.), mind a világban (pl. 2011. június 8-án a legnagyobb internet-cégek - a Google, a Yahoo, a Facebook és mások - közös IPv6-os próbaüzemet tartanak) felgyorsultak az ezirányú munkák, már csak azért is, mert az idő sürget. Ezzel együtt nagy a valószínĹąsége annak, hogy hamarabb fogy ki az IPv4 készlet, mintsem széles körben bevezetésre kerülne az IPv6. Hogy mi történik akkor? A fix IP címek mellett ma is vannak dinamikus IP-címek, vagyis amikor egy kisebb tartományt a szolgáltató váltogatva oszt ki egy ügyfélkör csoport épp netező tagjainak. Ez éppen olyan, mint a sávszélesség adagolása, az IP-tartományt sem kell a maximumra tervezni, négymilliárdan úgysem fognak egyszerre internetezni! Ám kétségtelen, hogy számolni kell azzal, hogy ősztől kezdve már kevesebb lesz az IP-cím, mint ahány internetes végpont, és ettől kezdve - mindaddig, amíg az IPv6 el nem terjed - egyre gyakoribbá válnak az időszaki belassulások, kényelmetlenségek, időszakonként lesznek elérhetetlen weboldalak... Létkérdés tehát, hogy mihamarabb eljussunk a négyről a hatra, illetve a 4.294.967.296-ról a 280.000.000.000.000-ra (pontosabban a 2,81474977 × 10¹⁴ -re)...