És vajon mi lesz a megnövekvő adatkommunikáció miatt fokozódó sávszélességigény kielégítésével?
Jóllehet a változatos technikai megoldhatóság okán aligha kell időszakos vagy állandó szűk keresztmetszettől tartani – az eszközgyártók pedig a növekvő piac láttán könnyedén lépést tudnak tartani az okos mérési technológia fejlesztéseivel -, az iparág jövőjének formálásában érdekeltek óvakodnak egzakt számokkal vagy megalapozott becslésekkel előhozakodni a megnövekvő adatforgalomra vonatkozóan.
Egy figyelemre méltó adat mindazonáltal napvilágot látott, igaz, kissé távolabbról. A Pacific Gas and Electric Company - az Egyesült Államok egyik legnagyobb gáz- és elektromoseszköz-gyártójának, a PG&E Corporationnek a leányvállalata - Észak-Karolinában már 3,4 millió okos áram- és gázmérőt helyezett üzembe, és 2012-ig ezt a számot 10 millióra tervezi növelni. Azáltal, hogy az árammérőket óránként, a gázmérőket pedig naponta leolvassák, hihetetlen többlet-adatmennyiség keletkezik - igaz, ezáltal jóval hatékonyabbá válhat az energiamenedzsment is. A PG&E adatai szerint 300 százalékkal növekszik az adatforgalom a hagyományos megoldáshoz képest, és csupán az ellátott területen napi 100 terabájtnyi adat közlekedik az információs csatornákon (ugyanakkor más források mindössze 100 bájtos egyenkénti adatcsomagokkal kalkulálnak). És ezeket az adatokat még tudni kell feldolgozni is...
Szakértők egybehangzóan az energiahatékonyság növelését és a tudatos energiafelhasználás elterjesztését remélik az okos mérési technológia tömegessé válásától (nagyfogyasztók számára természetesen már egy ideje léteznek ezek a megoldások). És persze a mérőberendezések gyártói is dörzsölhetik a tenyerüket: a technológiai fejlődés megteremti a lehetőséget az intelligens mérési hálózatok - és bennük az intelligens egyedi eszközök - létrehozására, a piaci vagy a piachoz érintőlegesen kapcsolódó szereplők pedig remek kitörési pontot vélnek találni további növekedésükhöz. Közben pedig nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarítások remélhetők.
Túl a mérőórán
Egyes szakértők szerint a folyamatosan formálódó okos mérési koncepció egyik nagy hiányosságának az tűnik, hogy az intelligencia lényegében megáll a mérőóránál, vagyis a célként meghatározott energiatudatos fogyasztó nem szerezhet információt arról, hogy milyen elemekből áll össze az a fogyasztás, amellyel érdemes lenne gazdálkodnia.
Ha például vízkövesedik a villanybojler vagy meghibásodik a hűtőszekrény önleolvasztó funkciója, hiába látja, hogy megemelkedett az összesített fogyasztás, annak egyedi oka - egyelőre – rejtve marad előtte.
Az okos mérési technológia tömeges elterjedésével ugyanakkor új lendületet kaphat a korábban "intelligens otthon"-ként beharangozott koncepció is: remélhetőleg filléres szenzorok kerülhetnek a mérőórákon túlra, és folyamatosan monitorozhatóvá válik az egyes fogyasztó eszközök állapota is.
Kapcsolódó cikkek
- Papírhalmozás helyett elektronikus számlák
- Okostelefon bambusz házba zárva – ADzero
- Pandavilág élőben a neten, Kínából
- A világ első intelligens számítógépe nulla watt készenléti áramfogyasztással
- Rábízható-e számítógépekre a légi irányítás? - Többféle előnnyel járna
- Mosópor tömörítés a fenntartható fejlődés jegyében
- A fenntartható fejlődésre ösztönöz a Xerox
- Környezetbarát beszállítóit díjazta az SAP
- Zöld beszállítóit díjazta az SAP
- Út a jövőbe - a fenntartható fejlődés oktatását segítő weboldal indult