Felemás évünk volt, az emberek közérzetében rossz és jó tapasztalatok összegződnek. A magyarok háromnegyede panaszkodott pénzügyeinek, anyagi helyzetének alakulására, s többségben vannak a magánéletüket negatívan értékelők is. Ezzel szemben az emberek hattizede úgy érzi, hogy a 2010-es esztendő egészségi állapotuk szempontjából inkább jónak nevezhető. A munkahelyi viszonyokat illetően az érintettek megosztottak: nagyjából fele-fele arányban tekintik sikeresnek, illetve sikertelennek ezt az évet. Közös dolgainkat viszont kifejezetten negatívan minősítik, hazánk helyzetére gondolva ugyanis négyből hárman úgy vélik, hogy Magyarország számára 2010 rossz év volt – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet december első felében készített az Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes módon történő megkérdezésével.

Az egzisztenciális elégedetlenség, a negatív pénzügyi helyzetértékelés a rendszerváltás óta folyamatosan jelen van a magyar háztartások életében. Éppen ezért nem meglepő, hogy saját és családja anyagi lehetőségeit számba véve, az emberek 73 százaléka az idei évet is rossznak minősíti. Sokkal kevesebben, 23 százaléknyian viszont korántsem panaszosak, ők jónak ítélik egzisztenciájuk 2010-es alakulását. Nem csak összességében kedvezőtlenek a vélemények, hanem ez kivétel nélkül minden társadalmi-demográfiai rétegben megfigyelhető. Jellegzetes különbségek persze akadnak, például az, hogy az életkor emelkedésével egyre sötétebb tónusokat használnak a válaszadók. Amíg a húszas éveikben lévők körében 31 százalék szerint pozitív irányba billen pénzügyi helyzetének idei mérlege, 63 százalék pedig negatívan értékel, addig a hatvanas éveikben járók (s általában a nyugdíjasok) körében ezek az arányok 17, illetve 78 százalékot tesznek ki. Az iskolázottság, valamint a munkaerő-piaci pozíciók az életkornál jelentősebb mértékben befolyásolják az anyagi boldogulással kapcsolatos érzeteket. Erre jó példa, hogy a diplomások, a vezető beosztásban dolgozók négytizede pozitívnak minősítette anyagi helyzetének idei változásait, ám az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen munkavállalók körében még egytizednyien sem számoltak be erről.

A munkahelyi viszonyokról, a pénzkereséssel eltöltött időszakról a dolgozók egyik fele (51 százaléka) kedvezően nyilatkozott, míg a másik részük (48 százaléknyian) inkább rossz tapasztalatokat halmozott fel az idén. Az értékelésékben jelentkező különbségeket lényegében egyetlen társadalmi tényező, a képzettség mértéke határozza meg. A szakképzetlen munkavállalók több mint kétharmada (69 százaléka) rossznak minősítette a munka világában eltöltött esztendejét, s még a szakmunkás végzettségĹąek körében is az elégedetlenek vannak enyhe többségben (53 százalék). Az érettségizettek emlékezetében viszont inkább szép dolgok maradtak meg, a munkájukat, munkahelyüket negatívan értékelők kisebbségben, 38 százaléknyian vannak. Még ennél is nagyobb munkaélménnyel gazdagodtak a diplomások, közöttük csak 22 százaléknyian minősítették rossznak az idei évet e szempontból.

Sok szó esik a magyarok egészségi állapotának problémáiról s a gyógyító rendszer hiányosságairól. Az egyfelől reményteli jelenség, hogy a többség, az emberek 61 százaléka, egészsége szempontjából az idei évet jónak minősítette. Másfelől viszont aggasztó, hogy 37 százaléknak, tehát nagyjából hárommillió állampolgárnak a betegség, a rossz egészségi állapot jellemezte az elmúlt időszakát. ÉrtelemszerĹą, hogy az életkor markánsan befolyásolja, hogy mennyire érzi magát egészségesnek valaki. A határvonal az 50 évnél van, az ennél fiatalabbak körében a magukat életerősnek tartók aránya jócskán meghaladja a markáns betegségtudattal rendelkezőkét. A húszas éveikben járók körében 83-15 százalékos a két csoport mérete, de még a negyveneseknél is 70-27. Az ötvenes korosztályban már kiegyenlített az egészségérzet: 49 százalék jónak, 47 százalék rossznak tekinti azt. A hatvanas és idősebb korosztály viszont sokkal inkább úgy gondol vissza a 2010-es évre, mint amelyet a betegségek domináltak (64 százalék szemben az egészséges voltát említő 34 százalékkal). Az iskolázottság emelkedésével valamelyest emelkedik a magukat egészségesnek nyilvánítók aránya, de még a legkevésbé elégedett alapfokú képzettségĹąek körében is inkább az egészséges mivoltukat említők vannak többen (51, illetve 44 százalék).

A kutatás elemzése során kiderült, hogy a magánélet értékelésére főképpen a pénzügyi helyzet alakulása van hatással, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a párkapcsolatok és a társas viszonyok minősége is befolyásolja azt. Az összkép nem túl szívderítő: a magyarok több mint fele, 54 százaléka úgy véli, hogy  idén a magánéletét inkább a negatívumok jellemezték. Ezzel szemben az a 42 százalék áll, akik jónak minősítették intim szférájuk idei formálódását. A magánéleti sikerek és kudarcok nem függetlenek az emberek életkorától, képzettségétől, valamint a családi állapotától. A boldogság főképpen a húszas éveikben járókat és a diplomásokat jellemezte az idén, a magánéleti problémákról pedig leginkább az idős emberek és az alacsony iskolázottságúak számoltak be. A házastársi és élettársi kötelék önmagában még nem jelent boldogságot, de a gyermek a családban már többnyire igen. A lazább kapcsolat, az „együttjárás” a többség (63 százalék) számára kellemes közérzetet biztosít, 35 százalék viszont úgy érzi, magánélete így nem teljes. A kettesben élő házaspárok, élettársak – bármennyi idősek is – alapvetően negatívan értékelték magánszférájuk ez évi történéseit (60 százalék körüli arányban, ezzel szemben nagyjából egyharmaduk mondta, hogy e tekintetben jó dolgok történtek vele). A gyermekes párok viszont inkább örömtelinek tartották az idei évet, 53 százalékuk pozitívan összegezte családi viszonyait. Ugyanakkor nem jelentéktelen a magánéleti panaszokat hangsúlyozó gyermekes házaspárok, élettársak aránya sem, ők 43 százalékot tesznek ki,   s jellemzően harmincas-negyvenes éveikben járó szülők csoportját alkotják.

Az elmúlt évek közvélemény-kutatási adatai ismeretében nem meglepetés, hogy az ország idei történéseiről, a kialakult helyzetről sokkal erősebbek a kritikus hangok, mint a támogatók. Az értékelések figyelembe veszik az ország gazdasági állapotát, a térségben elfoglalt pozícióját, a társadalmi problémák mennyiségét, formáit, a rá adott válaszokat és a politikai fejleményeket. A véleményalkotás során a teljes esztendőre gondolnak az emberek, abban egyszerre van jelen a parlamenti választások előtti és utáni időszak. A magyar lakosság 73 százaléka szerint az idei rossz éve volt hazánknak s csak 22 százaléknyian értékelték jónak. A közérzetben megjelenő különbségeket a politikai hovatartozás befolyásolja, a társadalmi státusznak lényegében nincsen hatása. A szocialista párt híveinek véleménye lényegében egységes és osztatlan, 97 százalékuk szerint rossz évet zárunk. A Fidesz támogatói megosztottak, de közöttük is azok vannak többen (56 százaléknyian), akik a 2010-es Magyarországot negatívan minősítik, jó bizonyítványt 41 százalékuk adott. A többi politikai csoport – beleértve a pártoktól távolságtartókat – is inkább rossz emlékeket őriz 2010-ről – hét-nyolctizedük szerint kudarcos, egy- két tizedük szerint sikeres esztendőt hagyunk magunk mögött.