Csendes-óceánba zuhantak az orosz távközlési műholdak
2010. december 6.
Letért a kijelölt pályáról, és a Hawaii-szigetek közelében a Csendes-óceánban zuhant az orosz GLONASZSZ navigációs rendszer három műholdja - közölte vasárnap a RIA Novosztyi orosz hírügynökség orosz katonai-űrkutatási forrásokra hivatkozva, cáfolva a sikeres felbocsátásról szóló korábbi híreket.
A műholdak elvesztéséhez vélhetően az vezetett, hogy a Proton-M típusú hordozórakéta még a gyorsító fokozat leválása előtt 8 fokkal letért a kijelölt pályáról. Míg a RIA Novosztyi közölte, hogy a három műhold a Hawaii-szigetek közelében a Csendes-óceánban zuhant, az Interfax hírügynökség internetes honlapjának jelentése szerint a műholdak a gyorsító fokozattal együtt eléghettek a légkörben.
Előzőleg az orosz média az orosz űrkutatási ügynökségre (Roszkoszmosz) hivatkozva arról adott hírt, hogy az űreszközök leváltak a hordozórakétáról, és sikeresen Föld körüli pályára álltak. Később azonban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a műholdak a kelleténél jóval magasabb orbitális pályára álltak, mivel a hajtóművek a kelleténél nagyobb sebességre gyorsították a műholdakat szállító rakétafokozatot. A legfrissebb hírekből ítélve azonban azt lehet valószínűsíteni, hogy az űrszerkezetek megsemmisültek, és a bajt a hordozórakéta hibás működés okozta. Az eltérő értesülések amiatt terjedhettek el, hogy az események idején a Proton az orosz földi megfigyelő állomások hatótávolságán kívül, "árnyékban" volt.
A kudarc okainak kivizsgálására bizottság alakult. Az orosz védelmi minisztériumnál közölték, hogy a vasárnapi kudarc nem befolyásolja a GLONASZSZ működését.
A GLONASZSZ fejlesztése 1976-ban kezdődött, és a globális lefedettséget akkor 1991-re kívánták elérni. Az első műholdat 1982. október 12-én állították Föld körüli pályára. A rendszer 1995-ben kezdte meg működését, de a Szovjetunió összeomlása után, részben a karbantartások elmaradása miatt használhatatlanná vált.
Oroszország 2001-ben döntött a rendszer újbóli üzembe helyezéséről, s három évvel később a projekt megvalósításába bevonták Indiát is.
A vasárnapi felbocsátással az egyenként 1415 kilogramm súlyú műholdakból álló navigációs rendszert bővítették volna. Eddig 26 ilyen műholdat bocsátottak fel, közülük 20-at rendeltetésszerűen használtak, kettő tartalék volt, és négyet ideiglenesen kivontak a rendszerből. Ahhoz, hogy a rendszer folyamatosan használható legyen Oroszország egész területén, legalább 18 működő GLONASZSZ műholdra van szükség, illetve 24-el lehet lefedni az egész világot.
Kapcsolódó cikkek
- Az OTP 800 millióval csökkentette telekommunikációs költségét
- Európának dinamikus spektrumpolitikára van szüksége
- Rendkívül kedvező vezetékes telefonajánlat a T-Home-tól
- A Skype megvásárolja a Qik szoftverfejlesztőt
- Két távközlési műholdat juttatott a világűrbe egy Ariane hordozórakéta
- Egymillió háztartást lát el az új internetműhold
- Szerbia 1,4 milliárd eurót vár a Telekom Srbija 51 százalékáért
- Tudatos távközlési szolgáltatás vásárlásra biztat az NMHH
- EU-elnökség - Kiemelt terület lesz a távközlés
- Szélessávú internetátvitelt biztosító európai műholdat állítottak pályára