Nemcsak Iránt érték számítógépes támadások, az elmúlt évben Ausztria és más európai országok kormányzati számítógépes rendszerei is célpontot jelentettek.

Szeptember elején az osztrák külügyminisztérium több számítógépét sikeres informatikai támadás érte. Azt nem tudni, hogy sikerült-e adatokat ellopniuk a támadóknak és ha igen, milyeneket - írta Die Presse címĹą osztrák napilap. Az újság értesülését hivatalosan is megerősítette a külügyminisztérium.

Belbiztonsági források szerint a támadást minden valószínĹąség szerint Kínából hajtották végre, bizonyíték azonban nincs.

Az elmúlt évben több európai külügyminisztérium számítógépes biztonsági rendszerének feltörésére is történtek kísérletek, mindenekelőtt Svájcban. Az osztrák Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmus-ellenes Hivatal ezért szorosan együttmĹąködik az ügyben a svájci hatóságokkal.

Az elmúlt években úgynevezett trójai vírusokat fedeztek fel a német külügyminisztérium és a kancellári hivatal számítógépein is. A német belbiztonsági szervek szintén Kínáig követték a támadók nyomát.

A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatása mellett idézett szakértő szerint Ausztriában meglehetősen komolyan kezelik a kérdést. Egyrészt nem akarnak olyan kijelentéseket tenni, amelyekből a támadók megtudhatnák, mennyire volt sikeres az akciójuk. Másrészt, mivel egy másik állam is érintett, igyekeznek kerülni a nyilvánosság bevonását.

A lap értesülése szerint a szeptember elejei hackertámadás volt eddig a legkomolyabb, ami osztrák kormányszervet ért.

Ausztria nem különösen jól védett az informatikai támadásokkal szemben - nyilatkozta ugyancsak a Die Pressének Alexander Klimburg szakértő. Néhány éve még egyáltalán nem rendelkeztek védelemmel a kibernetikai támadásokkal szemben. "Hosszú út áll még előttünk" - mondja Klimburg, a bécsi kancellária számítástechnikai biztonsági tanácsadója, az Osztrák Külpolitikai Intézet munkatársa.

Klimburg ennek ellenére csekélynek tartja annak veszélyét, hogy Ausztria közvetlenül ilyen támadás célpontja legyen, annál inkább valószínĹąnek tartja azt, hogy "kereszttĹązbe kerül" az ország.

Előnyt jelent, hogy az ország "hatalmas" mozgósítható erőforrásokkal rendelkezik egy kibertámadás esetére, az állami és a magánszférában is - vélekedett. Példaként említette, hogy amikor 2009-ben a karintiai tartományi kormány és a karintiai kórházak számítógépes rendszerét tönkretette egy Conficker nevĹą vírus, a számítástechnikai személyzet példátlan mozgósításával sikerült a négyezer megtámadott számítógépet újra üzembe állítani. "Olyan országoknak, mint Irán, Törökország, India, vagy akár Kína, nincsenek ekkora erőforrásaik és ezért veszélyeztetettebbek" - vélte a szakértő.

Klimburg szerint az elsősorban iráni nukleáris létesítményeket megtámadó Stuxnet vírus bonyolultsága arra utal, hogy a végrehajtó vagy a megbízó csakis valamely állam titkosszolgálata lehetett. Júniusi felbukkanása óta a Stuxnet szakértők szerint megjelent Indiában, Indonéziában, Pakisztánban és az ottani média jelentése szerint Kínában is. Ez a vírus ipari létesítményeket fertőz meg és kifejezetten a német Siemens vállalat egy programja után kutat a kiszemelt számítógépekben.

Az első ismert kiberháborúként számon tartott támadás Észtországot érte, 2007 áprilisában. A kormányzati és banki portálok ellen intézett túlterheléses támadások két hónapig tartottak, elkövetőjükként később egy kormánybarát orosz ifjúsági szervezet jelentkezett.