A Deloitte szakértői szerint sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít K+F-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD (Gazdasági EgyüttmĹąködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához. A kézikönyv konzekvensebb hazai alkalmazását eredményezheti az a 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás, amely a kézikönyvet jelöli meg javasolt információforrásként, hivatkozási alapként a K+F tevékenységek vonatkozásában.

Alig ismert lehetőségek

A kis-és közepes vállalatok a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is gyakran csupán a töredékét használják ki. Kis- és középvállalatok esetében amellett, hogy a kifejezetten K+F tevékenységet végző dolgozók bérköltségének 10 százaléka direkt adókedvezményként vehető figyelembe, egészen a társasági adó 70 százalékáig, egy speciális szabálynak köszönhetően még tovább növelhető a kedvezmény mértéke, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával. Bagdi Lajos, a Deloitte Zrt. Adóosztályának menedzsere hozzátette, ennek megfelelően a kis- és közepes méretĹą vállalatok a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóiknak kifizetett bérköltség összesen 25 százaléka (10+15%) után vehetik igénybe az adókedvezményt, mindezt négy évre egyelő arányban, „lépcsőzetesen” elosztva úgy, hogy a 25 százalékos plafont a negyedik év végére érhetik el. Ez a régióban egyedülálló szabályozás minden olyan vállalat számára előnyös lehet, amely szoftverfejlesztőket foglalkoztat – az IT szektorban tevékenykedő hazai cégek jelentős része pedig éppen ilyen feltörekvő kis- és középvállalat.

A társasági adó törvény egyébként elég széles spektrumot határoz meg arra nézve, hogy ki sorolható a szoftverfejlesztők közé: ide tartozik mindenki, aki szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik és szoftvereket, adatbázisokat kutat, tervez vagy fejleszt, illetve programokat, „rutinokat” ír, tesztel, vizsgál. Habár ezt a törvény nem írja elő kötelező jelleggel, a kedvezmény igénybe vétele esetén hasznos, ha a vállalat egyértelmĹąen bemutatja az általa alkalmazott szoftverfejlesztők tevékenységét a munkaköri leírásukban, vagy például részletes munkaidő-nyilvántartást készít ezeknél a munkatársaknál.

Az iparĹązési adó is csökkenthető

A K+F-intenzív, vagyis sok kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kis-, és közepes méretĹą vállalatok számára szintén komoly lehetőséget biztosít egy 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás, amelynek értelmében az iparĹązési adó alapja csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. Ezek a vállalatok iparĹązési adóalapjukat az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség és a közvetített szolgáltatások értéke mellett egy jelentős összegĹą K+F költség levonásával gyakorlatilag szinte nullára csökkenthetik - ami egy közepes méretĹą vállalat esetén sokszor több millió forintos megtakarítást jelenthet – hangsúlyozta Bagdi Lajos.