Csomagolt termékek (CPG) az online térben
2010. június 25.
A fogyasztók a weboldalakról tájékozódnak, de a közösségi oldalakon mondják el a véleményüket. A fogyasztók nagyobb valószínűséggel látogatják meg egy csomagolt termék (CPG) weboldalát, mint válnak a terméket gyártó márka követőivé a twitteren vagy a Facebook-on, függetlenül attól, hogy milyen termékkategóriáról van szó - derült ki az Ipsos 23 országban elvégzett online felméréséből. A magyarokra még inkább jellemző, hogy bár látogatnak ilyen internetes oldalakat, a közösségi térben kevéssé követik a márkákat.
A 2009 novembere és 2010 januárja között zajló online felmérésben részt vevő magyarok megközelítőleg egynegyede nyilatkozott úgy, hogy a következő három hónap folyamán nagy valószínűséggel felkeresi olyan márka weboldalát, amely csomagolt termékek gyártásával foglalkozik. Ez az arány szinte teljesen megegyezik a globális átlaggal. Viszont a magyarok rendre feleannyira aktívak az online közösségi térben, mint az átlag netezők a világon, ha ezekről a márkákról van szó. Mindössze a magyarok 5-9%-a nyilatkozott úgy, hogy várhatóan követni fog ilyen márkákat a twitteren a következő három hónapban és 5-8%-a állította, hogy ugyanezt teszi majd a Facebookon. Természetesen a teljes képhez hozzátartozik, hogy Magyarországon nem a Facebook vagy a twitter a leglátogatottabb közösségi oldal, hanem az iWiW).
Annak ellenére, hogy a potenciális vásárlók nagyobb valószínűséggel látogatnak el egy-egy márka weboldalára, mint követik a brandeket egy közösségi oldalon, ezek a céges honlapok kevés lehetőséget adnak fogyasztóik számára a visszajelzésre. Éppen ezért a fogyasztók elsősorban tájékozódási célból látogatnak el a cégek weboldalára, illetve, hogy értesüljenek a promóciókról, míg a közösségi oldalakat olyan helynek tartják, ahol kapcsolatba kerülhetnek más vásárlókkal és elmondhatják a véleményüket.
Miközben több vállalat is Facebook csoportokat és twitter fiókokat hozott létre márkái számára, a felmérés azt mutatja, hogy a fogyasztók sokkal nagyobb valószínűséggel keresik fel az adott brand weboldalát. Ez az összefüggés csomagolt termék kategóriájától függetlenül ugyanúgy igaz a vény nélkül kapható gyógyszerekre, mint a szépségápolási szerekre, háztartási termékekre, személyes termékekre, valamint az étel- és italmárkákra. Ennek oka, hogy a fogyasztók eltérő okokból látogatnak meg egy weboldalt, mint lesznek rajongói egy márkának az említett közösségi oldalakon.
Pintér Róbert, az Ipsos Zrt. online stratégiai igazgatója szerint az adatokból az következik, hogy a weboldalak és a közösségi szolgáltatások használata kiegészíti egymást a márkák életében. A fogyasztók az őket érdeklő információkat a weboldalakról gyűjtik be, de ha véleményt szeretnének mondani ezekről a termékekről, akkor a közösségi oldalakhoz fordulnak. Ezért a közösségi oldalak új lehetőséget jelentenek a marketingesek számára, hogy meghallhassák a fogyasztók hangját. A weboldalaknak és a közösségi szolgáltatásoknak tehát egyaránt megvan a szerepük egy brand építésében.
(Az eredmények az Ipsos 2009 novembere és 2010 decembere között folyó Global @dvisor online omnibusz felméréséből származnak. A 23 országban zajló felmérés során Magyarországon 1.027 18 évnél idősebb válaszadót kérdeztek meg, akik reprezentálják a hazai internetezőket).
Kapcsolódó cikkek
- A pápa áldását adta közösségi oldalakra, de óv is tőlük
- Internetezők szociális hálózata
- E-kereskedelem mobilról - 2010-ben már okostelefonról is intenzíven vásároltunk
- 2.6 millió magyar a Facebookon!
- Okostelefonnal lehet fizetni a Starbucks kávézókban
- A NextChat.hu megkezdte működését
- Már hétévesen rendszeresen interneteznek az európai gyerekek
- Book Saver: A digitális könyvfaló
- Magyar Kiváló Online Gyermektartalom Díj - Meghosszabbított nevezési határidő
- Napi 200 millió YouTube-videót néznek mobiltelefonokon